Nagy István agrárminiszter a rendezvény megnyitóján a beporzókról szólva kiemelte: az agrárium legkisebb ágazatáról van szó, alig egy százalékát teszi ki az a gazdasági eredmény, amely a méheknek köszönhető. Ha azonban a közvetett hasznot tekintjük, akkor látjuk, hogy az egész mezőgazdaság, az egész élelmiszeriparunk és az egész jövőnk a méhek tevékenységén múlik – mondta. Kiemelte: végtelenül fontos mindaz a munka, amelyet a méhek végeznek. Ha nem végeznék el, pillanatok alatt minden hatodik élelmiszer eltűnne a boltok polcairól – mondta, hozzátéve: ha ez fokozódna, akkor üresek lennének a polcok. Szinte észre sem vesszük őket, láthatatlanul tevékenykednek, de a munkájuk nélkülözhetetlen, hangsúlyozta.

Az agrárminiszter elmondta: Magyarország kivételezett jó helyzetben van, hiszen 13 méhcsalád esik egy négyzetkilométerre, és a vad beporzók száma is megfelelő.

Ha van a természetnek csodája, akkor az a mézben sűrűsödik össze

 – fogalmazott Nagy István, kiemelve: ha támogatni akarjuk a méhek és a méheket tartók életét, egészségesek szeretnénk lenni, fogyasszunk mézet. A virágporra és a propoliszra is kitérve hangsúlyozta, hogy meg kell tanulnunk a méhekkel együtt élni, és használni mindazon anyagokat, amelyeket termelnek. A méhek munkája és ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a bolygó élhetőbb, fenntarthatóbb legyen.

Bernert Zsolt, a múzeum főigazgatója kiemelte: fontos, hogy lássuk a környezeti problémákat és azt is, hogy ezekre milyen megoldások vannak. Minden döntésünkkel tehetünk a környezetváltozás ellen, emelte ki.

Bízom benne, hogy sikerül jobbá tennünk a világunkat, meg tudjuk mutatni, hogy milyen módon lehet tenni azért, hogy fenntartható legyen, és jól lehessen élni benne.

A Beporzók Napja (március 10.) rendezvénysorozat 2018-ban szakértők és civil szervezetek által is támogatott kezdeményezésként jött létre. Mára országos eseménnyé nőtte ki magát, melyen többek között múzeumok, könyvtárak, óvodák, iskolák, felsőoktatási intézmények, önkormányzatok és nemzeti parkok is rendeznek eseményeket, amelyek vagy a beporzó rovarok életlehetőségeit javítják, vagy a róluk való ismeretek terjedését, az irántuk érzett empátiát segítik elő.

A Magyar Természettudományi Múzeum a Beporzók napján színes természettudományos ismeretterjesztő előadásokkal, interaktív programokkal, gyermekkoncerttel, kézműves foglalkozásokkal, mesesarokkal, élőállat-bemutatóval és Európa legnagyobb beporzótárlata, a Tehetsz Méh Többet – Zümmögés a múzeumban című kiállítással várja az érdeklődőket.

A szombati élőállat-bemutató egyik sztárja a hatalmas borsos csótány volt, amit sok érdeklődő gyerek kezébe is vehetett. A borsos csótány Közép- és Dél-Amerikában elterjedt faj. Hossza 55-80 mm között változik. A nőstény rendszerint nagyobb és szélesebb, mint a hím. Bár nem a legnagyobb csótány, a szélessége és tömege figyelemre méltó. Mindkét nem rendelkezik szárnyakkal, de sem repülni sem a sima felületen mászni nem tudnak.