Boldog születésnapot büszke, szép, szabad Szeged! – tűzijátékkal ünnepel a város

1719. május 21-én az ausztriai Laxenburgban kiadott kiváltságlevéllel Szeged városa visszanyerte a középkorban már megszerzett, a hódoltság idején elvesztett kiváltságait, amikkel III. Károly király kiemelte a körülötte lévő feudális világból, ezért attól eltérő jogrendszerben élhettek a város lakói. Ezen a napon Szeged szabadságát ünnepeljük. A Szeged Televízió élőben közvetítette a tűzijátékot.
Boldog születésnapot büszke, szép, szabad Szeged! – tűzijátékkal ünnepel a város

Május 21-e Szeged Napja, 303 éve, 1719-ben ezen a napon kapta vissza címerét Szeged III. Károly királytól, és innentől tekinthető szabad királyi városnak.

 

 

„Mi Szegeden mindig is a teljesítményben és a tudásban hittünk. Mert meggyőződésünk, hogy az igazi erő a közösségben, a közösség összefogásában rejlik. Azt gondolom, ez a szegedi siker titka, ezért van az, hogy bármilyen kihívás is éri városunkat, mi mindig megerősödve kerülünk ki belőle. Mert készek vagyunk városunk és közösségünk szabadságáért, sikeré-ért minden nap megharcolni. Elődeink, akik 303 éve nagy küzdelmek árán kivívták városunk szabadságát, ma büszkén tekinthetnek ránk. Az elmúlt két év nehézségeit hátunk mögött hagyva mindannyian megérdemeljük, hogy végre önfeledten, együtt ünnepelhessük városunkat. Boldog születésnapot büszke, szép, szabad Szeged!”

 

– ezekkel a gondolatokkal köszöntötte a szegedi díszközgyűlés résztvevőit Botka László polgármester pénteken.

 

 

1719. május 21-én az ausztriai Laxenburgban kiadott kiváltságlevéllel Szeged városa visszanyerte a középkorban már megszerzett, a hódoltság idején elvesztett kiváltságait, amikkel III. Károly király kiemelte a körülötte lévő feudális világból, ezért attól eltérő jogrendszerben élhettek a város lakói. A könyv formátumú díszes privilégiumlevélben sorolják fel Szeged mindazon jogait, kiváltságait és mentességeit, amik együttesen a polgári szabadságot képezték, hogy azokkal „szabadon éljenek, élhessenek” a szegediek. Ebben sok minden – például a bormérés, serfőzés és legeltetés joga – mellett az áll, hogy a kisebb tizednek, valamint a kilencednek, vagy e helyett más valamely szolgálatnak megadására a szegedi polgárok senki által, semmi módon se kényszeríttethessenek. Szeged lakói élhetnek a bíró és a tizenkét tanácsnok szabad megválasztásának jogával is. Szó szerinti idézet az oklevélből:

 

„s minthogy a polgári kereskedés, kiváltképen az italmérés és húsárulás, vagy bármi másféle néven nevezhető üzlet, mind a falakon belül, mind pedig a Palánkban, (mely szintén a város területébe tartozik) egyedül a várost és senkit mást nem illet; ennélfogva senkinek, annál kevésbé egyházi rendűnek s ha csak régtől fogva erre nem kiváltságolt, sem vármegyének, nemesnek, kamarai egyénnek, katonának – hacsak a polgári jogot a szokott módon meg nem szerzette légyen – ilyetén kereskedést nyílván vagy alattomban, közvetlen vagy közvetve gyakorolni, vidéki borokat mérés végett a tanácsnál előlegesen teendő bejelentés nélkül behozni szabad nem lészen.”

 

A Szeged napi tűzijátékot a Szeged Televízió élőben közvetítette:

 

1719 után a város hatósága kiterjedt a Palánkra is, a várra természetesen nem. A várparancsnok nem szólhatott bele a város ügyeibe. Szeged a kapott kiváltságok nyomán a vidékének is gazdasági központja lett, lakóit kivették a jobbágyi sorból, a kisebb regálék és a feudális adórendszer eltörlése pedig fejlődést hozott a városnak és lakóinak.

 

Nézzen bele a Zenevonat szuperkoncertbe az LGT sztárjaival és vendégeikkel, Falusi Mariannal, Vitáris Ivánnal és Roy-jal a Dóm téren!