Bod Péter Ákos: további ársapkák sem fogják vissza a magyar inflációt

Elemző cikkel jelentkezett a Portfolio.hu-n a közgazdászprofesszor, egykori jegybankelnök. Alapállítása: az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést.
Cservenák Zoltán

2022. október 31. 20:51

Bod Péter Ákos: további ársapkák sem fogják vissza a magyar inflációt

Az árakat mozgató minden tényező megváltozott a járvány miatti leállást követően, így a fogyasztói kereslet, nemzetközi árufolyamatok és a munkaerőpiac is. Eközben a gazdaság gyors újraindítása érdekében rengeteg pénzt pumpáltak a gazdaságokba, így lényegében a világgazdaság nagyon gyorsan felpattant a padlóról, és összteljesítményben a járvány előtti mutatókat produkálja.

 

A Szeged Televíziónak is rendszeresen nyilatkozó Bod Péter Ákos cikkében azt is írja, hogy bár a gazdaság a járvány előtti teljesítményszinten van, az akkori viszonyok nem álltak helyre. Az is fontos tényező, hogy az energiahordozók áremelkedése okozta költségnövekedés szétterült minden szektorban, ami inflációs hullám kifejlődését okozta. Ez ellen a jegybankok kamatemelésekkel próbálnak védekezni.

 

Bod Péter Ákos a Portfolio.hu-ra írt cikkében megjegyzi, a magyar áremelkedés már 2019-ben is nagyobb ütemű volt, mint máshol, csak az még az elfogadható 3 százalékos belül volt, ezért nem is foglalkoztak vele komolyan.

 

Sőt, hiába ígérték az Orbán-kormány pénzügyi irányítói a nullás költségvetést, egyik évben sem sikerült túlköltekezés nélkül megúszni. A járvány okozta válság miatt 2020-ban és 2021-ben 5000-5000 milliárd forint hiánnyal zárta az államháztartás az évet, miután az Európai Unió eltörölte a legfeljebb 3 százalékos elvárását a hiányra.

 

A volt jegybankelnök azt is írja, 2022 év elején, a választások előtt soha nem látott pénzosztásba kezdett az Orbán-kormány, más országok viszont azon dolgoztak, hogy csökkentsék a hiányukat. 

 

A kormány nálunk árkorlátozásokat vezetett be, és további termékekre tervez ársapkát húzni. Bod Péter Ákos szerint  

 

„a hatósági árszabályozás akkor alkalmazható nagyobb gazdasági torzulás és jóléti veszteség nélkül, ha átmeneti árhullám áthidalására irányul”.

 

Úgy látja, már a 2021 novemberi üzemanyagár-korlátozás is hiba volt, mivel késleltette az igazodást a valódi árakhoz, többletfogyasztást okozott, és rontotta a külkereskedelmi mérleget.

 

Bod Péter Ákos megjegyzi: más országokban, ahol a magyarhoz hasonlóan magas az infláció, nem vezettek be árkorlátozásokat, hiszen azzal a többet fogyasztani képes tehetősebbeket is támogatják, inkább a rászorulók kaptak célzott támogatásokat.

 

Az árkorlátozások, fizetési moratóriumok, kamatrögzítések miatt, azok megszüntetésével később akár még nagyobb infláció is jelentkezhet annál, mintha nem vezették volna a korlátozásokat. Így viszont

 

„A pénzromlás üteme így akkor is viszonylag magas marad minálunk, amikor a gyors(abb) alkalmazkodást választó országokban már lefele indul az inflációs ráta”.

 

A tartósan magas infláció miatt magasan kell tartani a kamatokat is, növeli a bizonytalanságot, és hosszabb távon a növekedés ellen dolgozik – teszi hozzá a közgazdászprofesszor.