Blinken: Nem hagyja magára a NATO Ukrajnát

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. november 30-án este.
Garai Szakács László

2022. november 30. 23:34

Blinken: Nem hagyja magára a NATO
Ukrajnát

Nincs nagy mozgás Fehéroroszországban

Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy Oroszország akkora támadóerőt hozott volna létre Fehéroroszország területén, mint amilyent februárban Ukrajna ellen bevetett – jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

 

– Fehéroroszországban a harci kiképzés intenzívebbé tételére számítunk, mert december 1-jén újabb gyakorlati év kezdődik az ország fegyveres erőiben. A csapatok kimennek a gyakorlóterekre, kidolgozzák a harckoordináció különböző kérdéseit, ellenőrzik a különböző fegyvernemek és csapatok felkészültségét. Ezért Fehéroroszország területén aktív intézkedésekre számítunk, elsősorban a hadműveleti és harci kiképzés tekintetében. Állunk elébe, de szeretném megjegyezni, hogy ma semmi jele annak, hogy Fehéroroszország területén jelentős csapásmérő erőt hoznának létre – fogalmazott a szóvivő.

 

Szkibickij kitért még arra, hogy az orosz 1. harckocsizó hadosztály mintegy kilencezer katonája végzett hadgyakorlatot a közelmúltban Fehéroroszországban. A katonai hírszerzés nem zárja ki, hogy ezt a hadosztályt kétféle módon is bevessék: vagy egyenesen Fehéroroszország területéről, vagy a most Ukrajnában harcoló csapatok felváltására, esetleg Harkiv megyében – mondta. Hozzátette, hogy a távolabbi jövőben továbbra is fennáll Fehéroroszország és Oroszország államunióban való egyesülésének lehetősége, és közös csapatok ukrajnai bevetésének a veszélye. Ehhez azonban jelenleg nincs elegendő fegyverzet Fehéroroszországban – vélekedett Szkibickij. Megjegyezte, hogy Oroszország gyors ütemben apasztja fegyver- és felszereléskészletét a veszteségek folyamatos pótlására és a mozgósítottakból létrehozott alakulatok felszerelésére.

 

Lavrov: a Nyugat kényszeríti Kijevet az Oroszország elleni háborúba

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a nyugati országok megpróbálnak elszakadni attól az elvtől, hogy kerülni kell a nukleáris hatalmak közötti katonai konfliktusokat.

 

– Ez sok mindenről árulkodik, egyebek között arról, hogy mit gondolnak Ukrajnáról, ugyanis a Nyugat arra használja eszközül az országot, hogy megvívja helyette az Oroszországi Föderáció elleni háborúját – mondta az orosz diplomácia vezetője.

 

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozóját kommentálva azt mondta: az ott elfogadott nyilatkozat arra utal, hogy a tömbnek nem érdeke az ukrán válság politikai és diplomáciai megoldása. Szerinte a szövetség a „kijevi rezsim mosdatásának” és Oroszország „démonizálásának” politikáját követi, hogy igazolja saját létét.

 

Az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások bírálatára reagálva Zaharova emlékeztetett arra, hogy mit mondott Jamie Shea egykori NATO-szóvivő az 1999-es célzott jugoszláviai rakétatámadások igazolására, amelyek miatt áram- és vízszolgáltatás nélkül maradtak akkor a civilek az országban.

 

– Ha Milosevic valóban azt akarja, hogy polgárai vízhez és áramhoz jussanak, akkor csak annyit kell tennie, hogy elfogadja a NATO feltételeit, és mi leállítjuk ezt a hadjáratot. Amíg ezt nem teszi meg, addig továbbra is támadni fogjuk azokat a célpontokat, amelyek ellátják a hadseregét. Ha ennek következményei lesznek a lakosságra nézve, az az ő gondja. A víz- és áramellátás tartós vagy végleges leállítását fegyverként használjuk Szerbia népe ellen azért az 1,6 millió koszovóiért, akit elűztek otthonukból, és akiknek az életében jelentős károkat okoztak. Ez a logika nem fog mindenkinek tetszeni, de számomra ez az alap – idézte Shea szavait Zaharova.

 

Az orosz diplomáciai szóvivő azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy „az ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv alapján” – az információs tér tisztogatásával, politikai elnyomással és a ruszofóbia felszításával – Moldovát is bele akarja rángatni „oroszellenes kampányába”.

 

Antony Blinken: Vlagyimir Putyin nem fogja elérni, hogy a NATO magára hagyja Ukrajnát

– Sziklaszilárd az a közös elhatározásunk, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, most, a tél időtartama alatt, és mindaddig, amíg szükséges, mindaddig, amíg Ukrajna győzni fog – szögezte le. Kifejtette: az orosz elnök a civil lakosságot vette célba, az ukrán energetikai rendszer mintegy harmada ellen intézett már támadást, hidegben és sötétségben hagyva ukrán lakosok millióit.

 

– Azt akarja, hogy megfagyjanak, hogy éhezzenek, el akarja üldözni őket otthonaikból, abban a reményben, hogy ha elég magasra emeli a háború árát, akkor a világ magára hagyja Ukrajnát. Nos, ez a stratégia nem fog eredményre vezetni – jelentette ki az amerikai külügyminiszter. Hozzátette: a szövetségesek kitartanak Ukrajna támogatása mellett, bármennyibe is fog ez kerülni, mert az agresszor győzelme sokkal többe kerülne.

 

A NATO-szövetségesek 40 milliárd dollár értékű segítséget küldtek eddig Ukrajnának, és a támogatás nem áll meg itt. Az Egyesült Államok hozzájárulása 19 milliárd dollárt tett ki a védelmi támogatás és további 5 milliárd dollárt a humanitárius segítség terén. Bejelentette, hogy Moldova számára is támogatást kérnek az amerikai kongresszustól, és Ukrajnának segítséget ígért az energetikai infrastruktúra helyreállításához is.

 

Az Európai Bizottság különleges bíróság felállítását kezdeményezi

Ursula von der Leyen közleményében hangsúlyozta: az Európai Bizottság megkezdi az együttműködést a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást szerezzen a különleges bíróság létrehozására. Hozzátette: a testület továbbra is támogatja a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését.

 

– Oroszországnak fizetnie kell borzalmas bűneiért, beleértve az önálló Ukrajna elleni agresszióval elkövetett bűncselekményekért is – fogalmazott.

 

Kijelentette, Oroszországnak pénzügyileg is fizetnie kell az általa okozott pusztításért. Az Ukrajna által elszenvedett kárt 600 milliárd euróra becsülik, mondta a testület elnöke, majd hozzátette: Moszkvának és oligarcháinak kártalanítaniuk kell Ukrajnát a károkért, és fedezniük az ország újjáépítésének költségeit.

 

Ezzel kapcsolatosan közölte, az EU partnerei bevonásával alapot hozna létre az orosz központi banktól zárolt 300 milliárd euró, valamint az orosz nagyvállalkozók unióban tárolt vagyonának befagyasztásából származó 19 milliárd euró kezelésére. A háború befejezését követően, és az uniós szankciók feloldása után az alapot az unió Ukrajna újjáépítését célzó befektetések támogatására fordítaná.

 

Oroszország borzalmas bűnei nem maradnak büntetlenül – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság elnöke.

Címlapon

mutasd mind