Csendesen és szakszerűen indult a közgyűlést megelőző bizottsági hét a kialakult menetrendnek megfelelően a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén.

A fideszes Chovanecz Kata az iránt érdeklődött, miért szűnik meg a Gogol és a Hajnóczy utcai fák védelme, amire Nagy Sándor alpolgármester úgy válaszolt, hogy nem akarják egyelőre kivágni a fákat. Ez inkább egy középtávú program része, és akkor is csak szakaszosan tennék ezt. 

Nem városban valók az itt található japánakácok, amelyek e két utcában sok helyen szétnyomták a járdák és a pincéket is. Állandóan gallyazni kell, sok az ágszakadás – ismertette a helyzetet, hozzátéve: élettartamuk végére értek a fák.

Példaként hozta a jelzett utcákhoz közel található Gutenberg utcát, amelynek felújításakor nem szerepelt a tervek között az ottani régi fák kivágása, de különböző okok miatt végül így kellett dönteni. A fák cseréje itt bevált – zárta szavait Nagy Sándor.

A bizottsági ülés hangulat akkor forrósodott fel, amikor szóbeli kiegészítést fűzött az önkormányzati költségvetés tervezett módosításához Kovács Tamás gazdasági alpolgármester. Úgy vélte, hogy a 2021 júliusában elkészült állami költségvetés homokvárra és a parlamenti választások előtti osztogatásra épült. 

A kormány a maga teremtett nehéz pénzügyi helyzetet, amit súlyosbított az a tény, hogy a hazai korrupciós gyakorlatot megelégelve az Európai Unió zárolta a felzárkózásra szánt brüsszeli pályázati pénzek tetemes részét. Ugyanez történt egy másik uniós pénzügyi forrással, a helyreállítási alappal.

A hazai pénzromlás mértéke 15 százalékkal meghaladta a kormány által tervezettet. A jegybank igyekezett megfékezni az inflációt, ezért az alapkamatot 1-ről 13 százalékra emelte, de a pénzromlás üteme ettől érdemben nem csökkent. 

A kormány elengedte az önkormányzatok kezét. Az állami költségvetés a maga gondjait az önkormányzatok rovására igyekszik megoldani – fogalmazott egyenesen a gazdasági alpolgármester. Nem kompenzálják a helyhatóságoktól elvont helyi iparűzési adót (hipa), sőt a kormány jelentősen tetézi a bajt.

A jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok hosszabb ideje szolidaritási adót fizetnek. Szegednek korábban ilyen címen 80 millió forintot kellett fizetni, ma már 1,9 milliárd forintot, és a jövőre ez az adófajta 3,7 milliárd forintra emelkedik fel – vázolta a jelen és a jövő állami elvonásról szóló számait Kovács Tamás. 

Közben az önkormányzat a dologi kiadásokra az infláció miatt 20-30 százalékkal kénytelen többet fizetni, az önkormányzati alkalmazottak megemelt bérének többletét elvitte a pénzromlás, és akkor még el sem jutottunk a fűtési szezonig – hangzott el az alpolgármestertől.

A távhő ármegállapítása kapcsán úgy vélte Kovács Tamás: dilettantizmus jellemző a kormányzatra, mert idén tavasszal lényegesen olcsóbban szerezhették volna be a gázt, de ez csak nyár végén történt meg, egészen más vételi ár mellett.

Az önkormányzat takarékoskodik a városmarketingen, a városi kiadványokon, a polgármesteri hivatal dologi kiadásain, a városi médián és a környezetgazdálkodási kiadásokon – zárta szavait.

Üdvözölte a városi média költségeinek csökkentését Chovanecz Kata, mert az általa propagandának tartott médiának szerinte az a feladata, hogy bírálják a kormánypárt helyi politikusait. A nagyobb összefüggésekre áttérve úgy fogalmazott: van mozgástér a városi költségvetésben.

Ezen a ponton szenvedélyessé vált a bizottsági ülés vitája. A bizottság hamarosan leköszönő elnöke, Binszki József szerint a mozgástér valójában csak annyit jelent, hogy még jobban összehúzhatja az önkormányzat a nadrágszíját. 

A bizottsági ülésről harminc percet késő Német Ferenc (Fidesz) képviselő a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok szerinte elhibázott összevonásának kérdését hozta elő. Nem tudni pontosan, ez hogyan kapcsolódott az addig elhangzottakhoz. 

A várost irányító koalíció képviseletében vitában szállt ezzel az állítással a két jelenlévő alpolgármester, Nagy Sándor és Kovács Tamás, valamint Tóth Károly képviselő is. Elmondták, hogy kultúráért felelős minisztérium elfogadta és jóváhagyta a két intézmény összevonását, és nem tájékoztatta őket az ügyben illetékes Fekete Péter államtitkár arról, hogy a finanszírozás terén ezért hátrány érheti Szegedet.

Tóth Károly és Kovács Tamás a vitában egyaránt úgy fogalmazott: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatai esetében rendre politikai döntések születnek, ahogyan ez Szeged esetében is történt. A Szegedi Szabadtéri Színpad nem kapta meg azt a 300 milliós támogatást, amit addig rendre megkapott, miközben jelentéktelen, és rövid ideje működő hazai nyári színházaknak több száz száz millió forintot ítéltek meg ebből az alapból.

Az állami tévét és médiát tekintsük mintának? – kérdezte ironikusan Chovanecz Katától Tóth Károly, amikor a városi médiára tett megjegyzésére reagált. Jelezte, hogy azokra több száz milliárd forintot költenek el évente. A KESMA napilapjainak sora már bedőlt volna, ha állami reklámokkal nem tartják azokat mesterségesen életben – tette hozzá. 

A helyi költségvetés módosítását két ellenszavazattal elfogadták, a hátralévő hat napirendi pontot vita nélkül fogadta el keddi ülésen a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság.