Beszédek, versek, dalok a Dugonics téri élőlánc-tüntetés színpadáról
Aki ott volt csütörtökön a
demonstráción, soha nem felejti el, hogy a szegedi és Szeged
környéki pedagógusok, szülők, diákok milyen bátran,
fegyelmezetten, összetartóan álltak ki magukért, egymásért és
minden olyan tanárért, óvodapedagógusért, oktatóért, akik
valamiért nem tudtak eljönni – vagy akár teljesen másképp
gondolkodnak.
Garai Szakács László
2022. október 21. 12:43
A Szeged Televízió végéig élőben közvetítette a demonstrációt, mi most szétszedtük a beszédeket, verseket, dalokat, így azok külön-külön is újranézhetők.
Körmendi Zoltán: a rendszer számára pusztító a szegedi vihar
Gyülekezés a beszédek előtt: „egész Szeged itt van, ez látszik a Holdról is!”
A közös nyilatkozat felolvasása: „kinyilvánítjuk, hogy az elkövetkezőkben közösen lépünk fel!”
Az SZTK, azaz a Szegedi Tanárok Kórusa először énekel: Valahol egy lány
Fabulya Andrea verset mond: Azért mondtam ilyen hangosan, mert a múltkor nem hallottátok a Levegőt! Gondoltam, erre most rágyúrok!
Kalydiné Bajza Rita szülő beszéde: Nem nézhetem tétlenül, hogy tönkreteszik a gyerekeim jövőjét!
Dobi Richárd tanár szakos hallgató: Mélységesen elszomorít és bánt az, hogy egyre több fiatal hagyja ott a tanár pályát, vagy el sem kezdi azt, sőt, abbahagyja a képzést is!
Csala Hanga slammel: Itt a látlelet, talán holnap át is veszem...
Kis Éva József Attila Levegőt! című versét szavalja
Szajbély Mihály: Adjon erőt nekünk, hogy nemcsak a magunk jobb jövőjéért, jobb létéért, hanem, és most nem félek kimondani a nagy szavakat, a nemzet jövőjéért fogjuk egymás kezét, kapaszkodunk össze, utcákon, iskolák előtt, iskolák körül, tereken!
