Ha valóra válnak a jóslatok, és valóban komoly gazdasági válság jön Magyarországon, amiben akár 10–12 százalékos is lehet a munkanélküliség, akkor a munkahely megmaradása és a reálértéken legalább nem csökkenő munkabér hatalmas érték, ugyanakkor az egészségügy az elmúlt 10–20 évben annyi gyötrelmet okozott a benne dolgozóknak, hogy egy gazdasági válság legfeljebb elodázza a pályaelhagyás, de nem akadályozza meg azt. Legalábbis azok esetében, akik ebben a szektorban még mindig rosszul fizetettnek érzik magukat.

Magyarországon legalább 24 ezer ápoló hiányzik minden szektort figyelembe véve, erről Irinyi Tamás beszélt tavaly tavasszal a Szeged Televízió Téma című hírháttérműsorában. A kórházi ápolók hiányát egy másik sajtóorgánumnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara országos elnöke akkor nagyjából 9–11 ezerre taksálta, ez a szám is elképesztő.

A Népszava most úgy számol, a 25 százalékos béremelés átlag 120 ezer forintot jelent a szakdolgozóknak, ez alapján a lap bruttó 480 ezer forintos átlagbérről tud a szektorban. Azt is írják, lesz olyan dolgozó, akinek 25 ezer forinttal, másnak 200 ezerrel nőhet a bére.

A béremeléssel a kormány célja, hogy csökkentse az orvosok és a szakdolgozók fizetése közötti 73 százalékos szakadékot. Ugyanis egy szakdolgozó az átlagos orvosbér 27 százalékát keresi. Az emelés után a diplomás szakdolgozók az orvosbérek 46, a nem diplomások 30 százalékát kaphatják.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a Népszavának a hírre úgy reagált, minden negyedik egészségügyi szakdolgozó 200 óránál többet dolgozik. Soós Adrianna szerint megkésett a béremelés, mivel az infláció „kivégzi” azt.

A szakszervezeti elnök beszélt egy kétezer fős kutatásról is, ami szerint a megkérdezett dolgozók  

• „70 százaléka szerint a munkahelyén mind több feladatot helyettesítéssel kell megoldaniuk,
• alig több mint negyedük mondta csak azt, hogy nem változott a létszám,
• és alig akad olyan hely, ahol nőtt a dolgozók száma.
• A szakemberhiány miatt a munkavállalók több mint fele nem tudta kivenni a szabadságát.
• Tíz válaszadóból hét tapasztalta, hogy szakrendeléseket és kórházi osztályokat kellett bezárni emberhiány miatt” – írja a Népszava.