Belyó Pál a Témában: A létminimum-számolás legalább olyan fontos, mint az inflációs mutató

A Policy Agenda legújabb kutatásából kiderült, hogy minden harmadik magyar a létminimum alatt élt 2020-ban. A létminimum értékét 124 ezer forint körül határozták meg. Szerintük ez az összeg elegendő egy felnőtt ember, egy havi alapvető szükségleteinek fedezésére. A Szeged Televízió Téma című műsorában Balogh Judit beszélgetett Belyó Pállal, a Policy Agenda kutatási igazgatójával.
Ancsin Zsuzsanna

2023. március 25. 12:36

Belyó Pál a Témában: A
létminimum-számolás legalább olyan fontos, mint az inflációs
mutató

2020-ban a magyarok közel harmada élt a létminimum alatt, derült ki a Policy Agenda legfrissebb kutatásából. A Központi Statisztikai Hivatal 2015 óta nem számolja a létminimumot, viszont a cég szerint erre igen is szükség van. Policy Agenda szakértői alapján legalább 124 ezer forint szükséges egy egyedülálló felnőtt számára ahhoz, hogy képes legyen fenntartani a minimálisan elfogadható életszínvonalat.

 

Mostanában egyre többet hallhatunk olyan fogalmakról, mint a lakhatási szegénység, menstruációs szegénység, dolgozói szegénység vagy nyugdíjas szegénység. Mind a négy problémáról elmondható, hogy a kormány nem igazán foglalkozik velük annak ellenére, hogy olyan területeken érzékelhető szegénységről van szó, amelyek valamilyen alapvető szükségletet érintenek. A néhány tízezer forintból élők számára ezek a fogalmak sajnos sokszor halmozottan, egyszerre jelentkeznek.

 

Annak ellenére, hogy a szakértők körülbelül 124 ezer forint környékére teszik a létminimum határát, a magyarországi nyugdíj középértéke mindössze 140 ezer forint körül alakul: például egy átlagos Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei nyugdíjas alig néhány ezer forinttal kap többet a létminimumnál. A létminimum alatt élő hárommillió magyarból több, mint 800 ezer öregségi nyugdíjas. Nekik már nagyon nehéz kitörni a szegénységből, kevesebb az esélyük, hogy megváltoztassák az élethelyzetüket, mint a fiatalabb korosztálynak, akik még képesek lehetnek munkát vállalni.

 

A kutatásukról Belyó Pál így nyilatkozott:

 

„Voltam a KSH elnöke, és akkor még számoltuk a létminimumot – a rendszerváltást követően, amikor a parlament elhatározta, hogy kell egy ilyen mutató, akkor egészen 2015-ig, 2016-ig folyt is ez a munka. Most az életkörülmények adatfelvétele és egy jövedelemfelvétel történik, ezek alapján lehet megnézni, hogyan alakult a lakosságnak a jövedelmi és fogyasztási színvonala. Úgy gondoljuk, itt a Policy Agendában, hogy szükség van erre a mutatóra. Ez ugyanolyan mutató, mint az infláció; az életszínvonalnak egy nagyon jó mutatója a létminimum, hiszen ez azt mutatja meg, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjainak a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, de mindenképpen az adott társadalom fejlettségi szintjén megfelelőnek minősülő szükségleteknek a kielégítését.”

 

Nézze meg (újra) a beszélgetést!