Belvárosi kerékpárút-fejlesztések: Szegeden lehet a legzöldebb és legprogresszívebb városi közlekedés

Gyalogosból kerékpáros-gyalogos zónává alakították át a Széchenyi tér keleti oldalának járda részét, a postától a bíróság épületéig. Ez is jelzi, hogy folyik a belvárosban kerékpárutak fejlesztése. A részletekről Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármestert és Csüllög Imrét, a Kerékpáros Klub képviselőjét kérdeztük.
Bod Péter

2022. február 11. 18:44

Belvárosi kerékpárút-fejlesztések:
Szegeden lehet a legzöldebb és legprogresszívebb városi közlekedés

Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Szegeden elnevezésű, megközelítőleg másfél milliárd forintos uniós projekt négy alprojektet foglal magában, amelyből három már megvalósult. A negyedik éppen a Belváros alprojekt, amelynek munkálatai tavaly nyáron kezdődtek.

 

Ez a projekt két ütemből áll – mondta el Nagy Sándor. Az első az Oskola utca – Stefánia, a Belvárosi híd szegedi hídfő és a környező utcák határolta terület fejlesztéseit foglalja magában, amelyekről többször részletesen beszámoltunk. Most azonban nem ezekről van szó.

 

A belváros és a kerékpárutak

 

Belvárost érintő fejlesztések második üteme együttesen szolgálja a tágan értelmezett szegedi Belváros kerékpárbarát fejlesztéseit. Ennek része a már említett Széchenyi tér keleti oldalán az elmúlt napokban kijelölt kerékpáros-gyalogos zóna kialakítása. De ebben az esetben valóban csak a fejlesztések egy részéről van szó.

 

A projekt második ütemére összefoglalható módon kijelenthető, hogy alapvetően forgalomtechnikai beavatkozásokkal él, kevésbé az építésekkel.

 

Mint megtudtuk kétoldali kerékpáros nyomok vagy kerékpársávok létesülnek változó szélességgel a Színház körforgalom – Vörösmarty utca – Széchenyi tér (északi oldal) – Anna-kút csomópont – Kossuth Lajos sugárút nyomvonalon a Bocskai utcától meglévő gyalog-kerékpárúthoz kapcsolódva.

 

 

Mellette az Anna-kúti csomópontban kerékpáros felállóhelyeket alakítanak ki az odavezető nyitott kerékpársávval a belváros felé. Tisza Lajos körút északi ívén az Anna-kúttól a Glattfelder térig már meglévő kerékpársávhoz kapcsolódóan kerékpársáv épül a Hajós utcán a Szilléri sugárút és Felső Tisza-part között, valamint a Felső Tisza-parton a Novotel és az Etelka sor között.

 

A fejlesztés egy másik eleme, hogy az Ifjúsági Háztól a Novotel csomópont fele közös busz- és kerékpársávot alakítanak ki. Ugyancsak kerékpársávot kap a Felső Tisza-parton a Novotel és az Etelka sor közötti szakasza.

 

A belvárosi fejlesztésekhez tartozik a Tisza Lajos körút déli ívén az Aradi vértanúk tere és Árvízi emlékmű közötti szakaszon; a Bécsi körúton; valamint a Szentháromság utcában a kerékpársáv kialakítása.

 

Civilek a tervezésben

 

A tervezés egészen korai szakaszában bevonták a civil szervezeteket – mondta el a Szeged.hu-nak Csüllög Imre, a helyi Kerékpáros Club képviselője. Így volt módjuk és alkalmuk már a korai tervváltozatok kapcsán is jelezni javaslataikat és észrevételeiket. 

 

Ezért nem meglepő, hogy a kiválasztott megoldásokkal egyetért a Kerékpáros Club. Csüllög Imre ennek kapcsán jelezte, hogy a belvárost érintő kerékpárút fejlesztésekben sok olyan javaslatuk visszaköszönt, amelyet évekkel korábban tettek az önkormányzatnak. 

 

Ezek között szerepelt mások mellett az egyirányú utcák megnyitása a szembe irányú kerékpárközlekedés számára, illetve kerékpáros és gyalogos övezetek kialakítása ott, ahol ezt a forgalom lehetővé teszi – hallhattuk. A belvárosnak is jót tesz, ha kerékpárral elérhetőek az itteni célpontok – tette hozzá. 

 

Ezekkel a fejlesztésekkel Szeged valóban a legzöldebb és legprogresszívebb város lehet a közlekedés területén – foglalta össze véleményét a megszólaltatott.

 

Szeged kerékpáros forgalmában 2000-es évek közepe óta intenzív növekedés tapasztalható, ami szoros összefüggésben áll a kerékpáros létesítmények fejlesztésével. Mindezek bátorítólag hatnak a kerékpárhasználókra – jelezte a civil szervezet vezetője.

 

Paradigmaváltás következett be az elmúlt években, mert a kerékpáros igényeknek és a leghaladóbb szakmai elveknek megfelelő létesítmények valósulnak meg a városban. 

 

A korábbi fejlesztések nem alkottak hálózatot, és mellette sok kompromisszumot tartalmaztak, amelyek miatt a kerékpárhasználók hátrányba kerültek a közlekedésben. Elég ennek kapcsán a zebrára futó kerékpárutakra vagy a szűkületekbe futó kerékpárutakra gondolni, ahol a kerékpárút vége táblával találkozhattak a biciklisek. 

 

A kerékpárutak fejlesztése terén nem egy-egy útszakaszban, hanem a közlekedésről mint egységes rendszerről gondolkoznak az ilyen projektek kapcsán a tervezők. Számomra ez jelenti leginkább a gondolkodásmód változását, a paradigmaváltást – zárta szavait Csüllög Imre.