Béke csakis Ukrajna feltételei szerint köthető, és hosszú távúnak kell lennie

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. június 16-án este.
Garai Szakács László

2022. június 16. 22:03

Béke csakis Ukrajna feltételei
szerint köthető, és hosszú távúnak kell lennie

Lavrov a BBC-nek: Nem indítottunk inváziót Ukrajna ellen

Az orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem hajtott végre inváziót Ukrajna ellen. Szergej Lavrov a BBC brit közszolgálati televíziónak adott, csütörtökön sugárzott interjúban megismételte azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Moszkva „különleges hadműveletet” hirdetett meg. Lavrov szerint Oroszország azért indította ezt a hadműveletet, mert semmiféle egyéb módon nem tudta elmagyarázni a Nyugatnak, hogy Ukrajna „bevonszolása a NATO-ba bűncselekménnyel érne fel”. Az orosz külügyminiszter megismételte azt a vádat is, hogy Ukrajnában nácik tevékenykednek.

 

A BBC-riporter felvetette, hogy egy nemrég kiadott ENSZ-jelentés szerint orosz katonák Csernihiv térségében 360 lakost, köztük 74 gyermeket és öt, fogyatékkal élő embert 28 napig tartottak fogva egy iskola alagsorában, ahol sem víz, sem mellékhelyiség nem volt, és ezalatt tíz idős ember meghalt. Arra a kérdésre, hogy ez is az ukrajnai nácik elleni küzdelem része volt-e, Szergej Lavrov úgy fogalmazott: mindez nagyon sajnálatos, de a nemzetközi szervezetek tisztviselői, köztük az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a világszervezet főtitkára és más ENSZ-illetékesek is nyugati nyomás alá kerültek, és nagyon gyakran a Nyugat által terjesztett álhírek felhangosítására használják őket.

 

Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy ezek szerint „Oroszország makulátlanul tiszta-e ebben az ügyben”, Lavrov nemmel válaszolt, mondván: „Oroszország az, ami, de nem szégyelljük megmutatni, hogy kik vagyunk”.

Szergej Lavrov az interjúban kijelentette: a BBC sem tárta fel, hogy mi zajlott a kelet-ukrajnai térségben, ahol az ukrán fegyveres erők nyolc évig lőtték a civil lakosságot.

 

A csak Oroszország által elismert Donyecki Népköztársaság szakadár kelet-ukrajnai terület legfelsőbb bírósága által nemrég halálra ítélt két brit állampolgár ügyéről az orosz külügyminiszter azt mondta: egyáltalán nem érdekli, hogy a Nyugatnak mi a véleménye erről, őt csak a nemzetközi jog érdekli, és a nemzetközi jog alapján a zsoldosokra nem vonatkoznak a hadviselő feleket megillető jogosultságok. Arra a felvetésre, hogy a két brit, a 28 éves Aiden Aslin és a 48 esztendős Shaun Pinner – akiket a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogtak el még áprilisban – nem zsoldos, hanem az ukrán fegyveres erők kötelekében szolgált, Lavrov azt mondta, hogy ennek eldöntése a bíróság feladata. Hozzátette: meggyőződése, hogy a Donyecki Népköztársaság bírósága, amely eljárt ebben az ügyben, független bírói testület.

 

Arra a kérdésre, hogy miként jellemezné a brit–orosz viszonyt, az orosz külügyminiszter kijelentette: nem hiszi, hogy maradt volna bármiféle mozgástér a kétoldalú kapcsolatokban, miután Boris Johnson brit miniszterelnök és Liz Truss külügyminiszter nyíltan arról beszél, hogy le kell győzni, térdre kell kényszeríteni Oroszországot. „Hát akkor nosza, próbálják meg” – tette hozzá Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint Nagy-Britannia politikai ambíciói kedvéért újból saját népének érdekeit áldozza fel, miután politikusai semmi másra nem gondolnak, csak a következő választásokra.

 

Négy uniós állam határozottan kiállt Ukrajna tagjelölti státusza mellett – Magyarország nem volt ebben a négyesben benne

Franciaország, Németország, Olaszország és Románia vezetői támogatják, hogy Ukrajna mielőbb tagjelölti státust kapjon az Európai Unióban – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön Kijevben az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint.

 

A francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön közösen folytattak megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Macron hozzáfűzte: mind a négyen remélik, hogy Ukrajna tagjelöltségét az Európai Tanács egyhangúlag fogja támogatni.

 

– Németország kiáll egy Ukrajna melletti pozitív döntés mellett. Ez vonatkozik a Moldovai Köztársaságra is. Ukrajna az európai család része – hangoztatta Scholz is. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra: az Európai Bizottság pénteken határoz arról, hogy javasolja-e a tagjelölti státus megadását Ukrajnának, de a kérdésben a tagállamoké a döntő szó. Zelenszkij az UNIAN hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy megvitatta az európai vezetőkkel az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetését is. „Szükség van egy hetedik szankciós csomag egyeztetésére” – szögezte le az ukrán elnök. Ezzel összefüggésben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon azt írta, Kijev szeretné elérni, hogy Oroszországra tovább növeljék a nyugati országok a nyomást, így a hetedik csomagban gázembargó bevezetését szorgalmazza.

 

Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna védelmének további erősítéséről is eszmét cseréltek. Ebben a kérdésben szavai szerint vendégei teljes megértést tanúsítottak. Kiemelte, hogy Ukrajna elsősorban további nehézfegyverek, tüzérségi és rakéták elleni légvédelmi eszközök szállítását várja nyugati partnereitől. Rámutatott arra, hogy csupán ebben a hónapban az Ukrajna és lakossága ellen bevetett orosz rakéták száma megközelítette a háromezret, és ezek túlnyomó többségének célpontjai polgári létesítmények voltak.

 

Mario Draghi olasz kormányfő ezzel összefüggésben kijelentette, hogy szerinte „a béke csakis Ukrajna feltételei szerint köthető meg, és hosszú távúnak kell lennie”. Hangsúlyozta: a béke elérése érdekében Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Dragi azt is megjegyezte, hogy a kijevi tárgyaláson részt vevők készek hozzájárulni az orosz hadsereg ukrajnai háborús bűneinek kivizsgálásához. „Teljes mértékben támogatjuk és elősegítjük a háborús bűnök dokumentálásához szükséges nyomozást”.

 

Az ukrán államfő külön megköszönte Romániának, hogy segítséget nyújt az ukrán termékeknek – köztük a gabonának – a Dunán történő szállításához.

 

Több mint egy hónapja a békemegállapodás nagy részét elfogadták – állítják az oroszok

Az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás tervezetét áprilisban már 75 százalékban elfogadták – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Fórumon.

 

„Hosszú ideig intenzív tárgyalásokat folytattunk az ukrán féllel a válság utáni rendezés feltételeiről. Április 15-én ezek a tárgyalások azzal értek véget, hogy átadtuk az ukrán félnek a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodástervezetet. Az egyeztetettség 75 százalékos volt” – mondta Megyinszkij. Azt mondta, hogy a tárgyalási folyamat Ukrajna kezdeményezésére szakadt meg, azt követően, hogy az amerikai védelmi és külügyminiszter Kijevben járt. Mint mondta, az az érzése, hogy az ukrán vezetésnek nincs szüksége a békére, hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrán féllel.

 

Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője és Dmitrij Szablin, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának alelnöke egybehangzóan azt állította csütörtökön, hogy Szíria és más országok készek elismerni a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság függetlenségét. Szablin a Damaszkuszból posztolt Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök megígérte: kiadja az erre vonatkozó utasítást a külügyminisztériumának.

 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Moszkva üdvözölni fogja a nemzetközi elismeréseket. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy folyamatban van-e Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aszad találkozójának előkészítése.

 

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje és Marija Lvova-Balova gyerekjogi biztos is felkerült a legújabb brit szankciós listára, rámutatott, hogy London még „egyetlen horogkeresztes tetoválású ukrán náci” ellen sem vezetett be büntetőintézkedéseket.

 

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtöki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a „Zelenszkij-rezsim” jelenlegi utcaátnevezési kampányának következő logikus lépése az lenne, ha Kijevet Nulanddá keresztelné át a 2014-es puccs tiszteletére. A politikus szerint a jelenlegi ukrán kurzus az akkori fordulat óta a történelem átírásán dolgozik.

 

Példaként hozta fel, hogy a tankönyvekben a Nagy Honvédő Háború helyett második világháború szerepel, a győzelem napját pedig Kijev május 9-éről nyugati mintára 8-ára tette át, betiltotta a diadalt jelképező Szent György-szalagot, és dicsőíteni kezdte a negyvenes években hírhedtté vált Ukrán Nacionalisták Szervezetét (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA).

 

A jelenlegi átnevezési hullámban egyebek között az eddigi Jurij Gagarin utcát Neil Armstrongról nevezték el Kijevben. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár 2014-ben, egy fokozattal alacsonyabb beosztásban Moszkva szerint kulcsszerepet játszott a kijevi államcsínyben.

 

És akkor bővebben Kirillről: így rakták az angolok szankciós listára

Szankciókat jelentett be csütörtökön a brit kormány több orosz katonai vezető, kormánytisztviselő és közéleti személyiség, köztük Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője ellen. A londoni külügyminisztérium által ismertetett intézkedéscsomag az eddigi hasonló szankciókhoz hasonlóan mindenekelőtt vagyonzárlatot és beutazási tilalmat tartalmaz az érintettekkel szemben.

 

Kirill pátriárka a tárca indoklása szerint azért szerepel az újabb brit szankciólistán, mert több nyilatkozatában is támogatta az Ukrajna ellen indított orosz inváziót, előmozdítva ezzel az Ukrajna destabilizálását, területi integritásának, szuverenitásának vagy függetlenségének kikezdését célzó akciókat.

 

A brit kormány szankciókat léptetett érvénybe Marija Lvova-Bjelova orosz gyermekjogi kormánybiztos ellen is, arra hivatkozva, hogy a tisztviselő ukrajnai gyerekek tömeges oroszországi kényszer-áttelepítéséért felelős. Lvova-Bjelova a londoni külügyminisztérium szerint lehetővé tette intézkedéseivel, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyékből kétezer hátrányos helyzetű gyermeket vigyenek el erőszakkal, és ő irányította annak a gyakorlatnak a kialakítását is, amelynek alapján ezeket a gyerekeket Oroszországban kényszerrel örökbefogadó családoknál helyezik el.

 

Ugyancsak szankciókkal sújtotta csütörtökön a brit kormány az orosz fegyveres erők 64. gépesített lövészdandárjának négy parancsnokát. A londoni külügyi tárca indoklása szerint tényként tudható, hogy ez az alakulat civileket gyilkolt, erőszakolt és kínzott meg az ukrajnai Bucsa településen. A minisztérium bejelentése szerint London szankciókat rendelt el orosz és mianmari fegyverkereskedő cégek ellen is, azzal az indokkal, hogy Oroszország repülőgép-alkatrészeket ad el a mianmari katonai rezsimnek, amelynek fegyveres ereje erőteljesen függ az orosz katonai repülési felszerelések szállításától.

 

Liz Truss brit külügyminiszter a londoni alsóházban tartott csütörtök délutáni tájékoztatójának elmondta: Ukrajnát támogatni kell tárgyalási törekvéseiben, bár az orosz fél már megmutatta, hogy nem veszi komolyan ezeket a tárgyalásokat. Truss szerint nem szabad megengedni, hogy Ukrajnát olyan területi engedményekre kényszerítsék, amilyeneket például Nagy-Britannia soha nem fogadna el. Ukrajna határain kívül többen is megkérdőjelezik, hogy a szabad világ fenn tudja-e tartani az Ukrajnának nyújtott támogatás jelenlegi szintjét, és sokan azt mondják, hogy kezdenek belefáradni ebbe a háborúba.

 

– Az ukrán nép azonban nem engedheti meg magának ezt luxust, és az orosz agresszióra nem lehet békéltető célú gesztusokkal reagálni – mondta a brit külügyminiszter.

 

Liz Truss szerint tántoríthatatlanul folytatni kell Ukrajna katonai támogatását, beleértve nagy hatótávolságú fegyverek szállítását és az ukrán hadfelszerelés minőségének javítását, azzal a hosszú távú céllal, hogy e felszerelés minősége megfeleljen a NATO-szabványoknak. A miniszter hozzátette: jóllehet a közvetlen és elsődleges fontosságú cél most annak biztosítása, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, a Nyugat azonban már dolgozik azon, hogy Ukrajnát a lehető leggyorsabban újjá lehessen építeni, mégpedig egy új Marshall-terv kidolgozásával.

 

Légiriadókat rendeltek el Ukrajna szinte teljes területén

Rakétaveszély miatt Ukrajna szinte minden régiójában légiriadót rendeltek el csütörtökön. A délelőtti helyzet szerint a légiriadó csak Kárpátalját, Csernyivci, Donyeck megyéket, valamint az orosz megszállás alá került herszoni régiót és a Krím félszigetet nem érinti. A lakosságot a helyi hatóságok arra kérik, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket a riadó lefújásáig.

 

Közben David Arahamija, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség vezetője, a Volodimir Zelenszkij elnök mögötti Nép Szolgája párt frakcióvezetője egyesült államokbeli látogatása során nyilatkozott az Axios amerikai hírportálnak, amelyben azt mondta, hogy az ukrán hadsereg napi vesztesége a háborúban átlagosan 200–500 fő, a jelentős számú sebesülttel együtt pedig megközelíti az ezret. Hozzátette: Ukrajnában egymillió embert mozgósítottak, és van lehetőség a hadsereg létszámának további kétmillió fővel történő megnövelésére az orosz agresszió elleni küzdelem folytatása érdekében.

 

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában leszögezte, hogy Ukrajna minden területét, így a Krímet is vissza akarja szerezni, és jelezte, hogy ez utóbbihoz fel kívánja használja a partnereitől kapott fegyvereit is.

 

– A Krím stratégiai cél Ukrajna számára, mert ukrán terület. Ugyanakkor lépésről lépésre haladunk – fogalmazott a miniszter. Kifejtette: az első lépés a helyzet stabilizálása, hogy megakadályozzák az orosz erőkkel szembeni további veszteségeket. A második lépés az orosz csapatok visszaszorítása a február 24-i invázió előtti pozícióikba, és csak ezután fognak megbeszéléseket folytatni Ukrajna partnereivel arról, hogy „miként lehet felszabadítani a megszállt területeket, beleértve a Krímet is”. Eközben Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon arról adott hírt, hogy az orosz erők Liszicsanszk elleni légicsapása közben találat ért egy épületet, amely civileknek nyújtott menedéket. A bent lévők közül az előzetes információk szerint legalább hárman meghaltak és heten megsérültek.

 

Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az éjjel rakétatámadást indítottak az orosz erők a régió ellen, aminek következtében legalább négyen életüket vesztették és hatan megsebesültek.

 

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint az orosz csapatok a Donyec medencében folytatják Szeverodoneck teljes megszállására tett kísérleteiket, és fő erőiket Bahmut irányában összpontosítják. A Jevropejszka Pravda hírportál Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszterre hivatkozva arról adott hírt, hogy Szlovákia négy Mi-17-es és egy Mi-2-es helikoptert, valamint a Grad típusú rakéta-sorozatvetőhöz való lőszereket adott Ukrajnának. A miniszter szavai szerint a helikoptereket már hadrendbe is állították az ukrán fegyveres erőknél.

 

Az Ukrajinszka Pravda Kirilo Sztremouszovra, a Moszkva által kinevezett Herszon megyei adminisztráció helyettes vezetőjére hivatkozva arról számolt be, hogy automatikusan orosz állampolgárságot kap minden gyermek a régióban, akik február 24. után születtek. Hozzátette, hogy az árván maradt gyermekek pedig már meg is kapták az orosz állampolgárságot.