Barnák László is köszöntötte egykori mesterét, a nyolcvan éves Jordán Tamást, aki a hétvégén ünnepelte születésnapját

– Jordán Tamás ugyanúgy osztályfőnököm volt, mint Lukács Andor, és amikor elindult az egyetemi képzésünk, éppen akkor lett a Nemzeti Színház igazgatója. Én már korábbról is ismertem, mert jártam a Merlin Színházban, aminek ő volt az egyik alapítója. Kezdettől fogva példamutató volt számomra az a fajta tetterő, szervezői készség, és dolgokhoz való derűs hozzáállás, ahogyan ő élt és dolgozott. Számomra az ő példája is fontos volt abban az elhatározásban, hogy én is ezt az utat választottam színházcsinálóként – mondta Barnák László.
A főigazgató elmondta, meglepő és példás volt az a derűs nyitottság, ahogyan nyolcvan évesen is közlekedett az emberek között, ebben semmit sem változott az elmúlt évtizedekben.

– Nem volt sajnos példa arra, hogy egy színpadon játszathattunk volna, de az egyetemen több előadásunkat is rendezte, olyat is, amivel azután a Nemzeti Színházban is felléptünk. Színigazgatóként sem volt közvetlen kapcsolatunk, de mindvégig megmaradt a mester és tanítványa közötti kapocs.
Barnák László szerint többek között azt tanulta meg tőle, hogy színészet egy hosszú távú pálya és hogy nagyon sokféle módon lehet színházat csinálni.
– Az a fajta elkötelezettség, szenvedély és őszinteség, amivel ő színpadon létezik, mind iránymutató volt az én számomra is. Felemelő alkalom volt látni vasárnap azt a szeretetet, tiszteletet, ami a mai napig körül veszi.