Barátiatlan gesztus volt magyar banki hitelt adni Marine Le Pennek, de ez nem fog zavart okozni a magyar–francia kapcsolatokban – Szegeden értékelték Macron győzelmét

Sokan nem azért szavaztak Macronra, mert egyetértenek a politikájával, hanem mert nem akartak szélsőjobboldali elnököt Franciaországnak. Igaz, rontott öt évvel korábbi eredményén, de így is biztosan verte meg kihívóját, Marine Le Pent.
Bod Péter

2022. április 25. 22:25

Barátiatlan gesztus volt magyar banki
hitelt adni Marine Le Pennek, de ez nem fog zavart okozni a
magyar–francia kapcsolatokban – Szegeden értékelték Macron
győzelmét

A francia választások sorából kiemelkedik a köztársaságielnök-választás, amely nem kizárólag Franciaországnak, hanem Magyarországnak is fontos – mondta el hétfőn a Frankofón Egyetemi Központban az Integrációs Klub rendezvényén Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

 

A kutató szerint történhetett volna változás, megeshetett volna, hogy Macron elnök nem képes megvédeni elnöki tisztségét – fogalmazott. Hozzátette: a közvélemény-kutatások bizonytalansága miatt nehezen lehetett a választás második fordulójának kimenetélére tippelni.

Sokan nem szavaztak

 

Magyarázza ezt a tényt, hogy a francia választók egynegyede az utolsó pillanatban döntötte el, hogy a Macron–Le Pen-párharcban kire adja szavazatát. Magas volt a választástól távolmaradók száma, 28 százalék annak számít egy olyan országban, ahol hagyományosan magas a részvételi arány. Figyelmeztethető lehet, hogy öt éve Macron az elnökválasztás második fordulójában a szavazatok 66 százalékát szerezte meg, most csak valamivel több, mint 57 százalékot, ez jelentős szavazatvesztésnek nevezhető.

 

Különösen a 35 éve alattiak választási hajlandósága volt alacsony, akiket leginkább a radikálisan baloldali-zöld programmal induló Jean-Luc Mélenchon tudott megszólítani, és maga mellé állítani. Az első forduló harmadik helyezettjeként arra szólította fel híveit, hogy a második voksoláskor Macront támogassák.

 

Ahol vitáznak a jelöltek

Az orosz–ukrán háború kitörésekor a hivatalban lévő elnök jelentősen növelte előnyét Le Pennel szemben, de rövid idő után a szélsőjobboldali politikus visszakapaszkodott a versenyben. Döntő volt, hogy a múlt hét szerdán több mint 15 millió nézőt a kényernyők elé ültető elnökjelölti tévévitát meggyőző fölénnyel Macron nyerte.

 

– Ebben a vetélkedésben a víziók és nem a programok döntenek – figyelmeztetett Szűcs Anita. Macron egy a világra és Európára nyitott, digitalizált és zöldprogramok sokaságát felvonultató Franciaország képét festette fel. Ellenfele az ország belső szuverenitására helyezte a hangsúlyt – hangzott el az Integrációs Klub előadásán.

 

Franciaország nem kispályás játékosa a világpolitikának. Tagja az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, nukleáris hatalom, komoly érdekeltségei vannak Európán kívül a Csendes-óceáni térségben, Afrikában és az Északi-sarkon. Mellette a világ hetedik legnagyobb gazdasága – tartott rövid összegzést az előadó.

 

A hagyományos pártszerkezet eltűnt

A pártszerkezet szempontjából nagyon sajátos a helyzete az országnak. Baloldalon a Szocialista Párt François Hollande-dal az élen 2012-ben mindent megnyert (köztársasági elnöki, parlamenti, regionális és önkormányzati választásokat) mára két százalékos támogatottságúra zsugorodott. Nem járt sokkal jobban a jobboldal hagyomány formációja, a Republikánus Párt sem, amelynek jelöltje öt százalék alatt maradt a mostani voksoláson.

 

Csodát hajtott végre Macron azzal, hogy 2017-ben a semmiből hozta létre a maga pártját, a Köztársaság Lendületbent (La République En Marche!, rövidítve REM), amely a parlamenti választásokon is jól szerepelt, és ők adták a miniszterelnököket az elmúlt öt évben.

 

Macront a szocialista François Hollande karolta fel, aki előbb az akkori elnök gazdasági főtanácsadója lett, majd a második Valls-kormányban gazdasági, ipari és digitálisügyi miniszter. Macron Hollande-dal 2016-ban szakított és lépett önálló politikai pályára.

 

 

Marine Le Pen sikeresen modernizálta a Nemzeti Tömörülés nevű radikálisan jobboldali pártot, amelyet apjától Jean-Marie Le Pentől vett át, és tett a korábbiaknál szalonképesebbé, hogy ezzel is tágítsa a párt szavazóbázisát.

 

Elitellenesség Franciaországban

A mostani elnökválasztás kapcsán sokan emlegették, hogy 2017-ben ugyanúgy a mostani két jelölt közül lehetett választani, és ez nem hatott lelkesítőleg a választókra. A Szeged.hu kérdésére Szűcs Anita ezt azzal egészítette ki, hogy Franciaországban erőteljes az elitellenesség és sokan gyanakodva tekintenek a demokratikus intézményrendszerre.

 

Főleg a fiatalabb korosztályok vélik úgy, hogy nem a köztársaságielnök-választás az a voksolás, amelyen fontos politikai döntéseket lehet keresztülvinni. Ezzel együtt tény, hogy hosszabb idő után Macron az a köztársasági elnök, akit újraválasztottak.

 

Politikai társbérlet lesz?

Ez az elnöksége mégis más lesz, mint az első, mert a mögötte álló párt a mai felmérések szerint nem fog sok képviselő helyet szerezni a parlamentben. A legvalószínűbb, hogy politikai társbérlet alakulhat ki az országban. Azaz: más párthoz tartozik majd a köztársasági elnök és miniszterelnök – elemzett az egyetemi oktató.

 

Ilyenre már háromszor is volt példa az 1958 óta működő Ötödik Köztársaság történetében, de ezzel együtt igaz, hogy kivételszámba megy. A miniszterelnöki posztért már bejelentkezett Jean-Luc Mélenchon – jelezte Szűcs Anita, és ez szcenárió nem elképzelhetetlen.

Macron újraválasztásában nagy szerepe volt a francia gazdaság jó teljesítményének. Nem véletlen, hogy a régi-új elnök az ígérte, hogy gazdaságilag ott folytatja, ahol abbahagyta.

 

Néhány kiegészítést szükségesnek tartott tenni az előadó. Egyfelől liberalizációs programot hajt végre az elnök abban a gazdaságban, amelyben hagyományosan erős az állami beavatkozás. Öntötték a pénzt a koronavírus-járvány alatt és után a gazdaságba, ezzel fenntartották a magas belső fogyasztást, így az életszínvonal nem romlott.

 

Folytatható, de mégsem

Ennek ára volt, mert jelentősen nőtt az államadósság és az államháztartás hiánya, és ez a gyakorlat a jövőben aligha folytatható. Macron hitet tett, hogy a szociális ellátórendszer szétesését megállítja.

A legnagyobb dilemma a francia gazdaságban és társadalomban, hogy a globális világgazdaság szereplőjeként hogyan lehet úgy fokozni a versenyképességet, hogy közben nem nyirbálják meg túlságosan a szociális vívmányokat – összpontosította a figyelmet az egyik leglényegesebb kérdésre Szűcs Anita.

 

Macron tisztában van vele, hogy az EU történelmi változások előtt áll, amelyeknek a francia elnök maga is aktív kezdeményezője. Növelni kell Európa önállóságát, a kontinensnek a jelenleginél sokkal komolyabb haderővel kell rendelkeznie, megerősítésre szorulnak az EU külső határai, közös uniós külpolitikát kell folytatni.

 

Növelni kell az élelmiszerbiztonságot, gyorsítani kell a földrész digitalizációját és az unió monetáris egységét is erősíteni kell. A második ciklusát kezdő elnöknek világos, hogy sokan nem a politikája miatt szavaztak rá, hanem mert nem akarták, hogy szélsőjobboldali elnök legyen az országnak.

 

Hitel, politika, Magyarország

A Szeged.hu kérdésére Szűcs Anita elismerte, hogy barátiatlan gesztusnak tekinthető Párizsból nézve, hogy egy állami tulajdonú magyar bank adott rekordnagyságú hitelt Marine Le Pennek választási kampányára.

 

Igaz, ehhez hozzátette, a múltban ezt egy csehországi pénzintézet is megtette. A hitel a franciaországi pártfinanszírozással függ össze, amit átláthatóbbá tettek az elmúlt években. Az egyetemi oktató szerint ez az ügylet nem fog zavart okozni a magyar–francia kapcsolatokban alapvetően azért, mert több kérdésben egymás szövetségese a két ország fontos uniós ügyekben az agrártámogatások ügyében, az élelmiszerbiztonság kérdéskörében, a haderő- és a védelmi ipar fejlesztésében és az unió külső határainak védelmében Fontos azonban, hogy a jövőben francia pártok külföldi bankoktól nem vehetnek fel hiteleket, egy nemrég hozott jogszabály értelmében.