Az oroszok világbajnoka – Lakner Zoltán jegyzete

Világbajnok a válságkezelés, az elmúlt száz év legjobbja volt a tavalyi, soha nem látott magasságokban a magyar külpolitika megítélése – értékelte saját tevékenységét Orbán Viktor legjobb tanítványa, Szijjártó Péter, aki alig titkolt lelkesedéssel várja, hogy kiderüljön: a németek orosz gáz híján meg fognak fagyni.
Lakner Zoltán

2022. szeptember 01. 12:27

Az oroszok világbajnoka – Lakner
Zoltán jegyzete

A magyaroknak nincsenek ilyen gondjaik, hiszen a magyar kormány újabb megállapodást köt a Gazprommal, így nálunk mindössze az a kérdés, miből fizetik ki az emberek a németországinál magasabb piaci árat az ottaninál sokkal alacsonyabb jövedelmükből. Szijjártó nem győzte – de, igazából nagyon is győzte – ecsetelni Oroszország nélkülözhetetlenségét a gázellátásban, ami rövidtávon még akár igaz is lehet. Csakhogy míg a többi EU-s ország gőzerővel dolgozik, hogy mihamarabb megszüntessék az orosz gáznak való túlzott kitettségüket, a magyar kormány újabb és újabb megállapodásokkal köti magát még inkább Moszkvához.

 

S így, miközben a magyar kormány az Ukrajnát segítő országokat vádolja a háború meghosszabbításával, valójában az orosz fél pénzügyi pozícióinak javításával járul hozzá az agresszió elnyújtásához.

 

Egyszer azért csak el kellene mondani, hogy ebben mi a magyar érdek.

 

Szijjártó szerint pillanatokon belül lehull a lepel, kipukkad a lufi, lelepleződik a nagy átverés, vagyis kiderül, hogy Európa, és annak legnagyobb gazdasága nem tudja megoldani az energiaellátást az orosz gáztól való elfordulással párhuzamosan. Azonban a német kancellár éppen a napokban beszélt arról, hogy bár a helyzet nehéz, a gáztározóik tervezettnél gyorsabb feltöltése miatt most nyugodtabb, mint pár hónapja volt. A zöld alkancellár az ellátás zavartalansága miatt akár még a megmaradt atomerőművek élettartamát is hajlandó lenne meghosszabbítani. Persze, a „mindenki hülye, csak mi vagyunk helikopter” alapelvén nyugvó magyar külpolitikába nem férnek bele a politikai koncepcióhoz nem passzoló tények. De azért újra és újra elcsodálkozhatunk Szijjártót hallgatva azon, hogy nyolc év miniszterség után sem más, csupán egy pártszóvivő.

 

Szijjártó „vagánykodását” – tényleg, mekkora vagányság félévente az orosz külügyminiszter lába elé olvadni – kiegészíti Navracsics Tibor cinizmusa, aki szerint a magyar kormányon az EU-ban számon kért jogállamiság megítélése Svédországtól Szicíliáig mennyire eltérő. Érdekes kérdés, hogy akkor az északi demokráciákéhoz vagy a Cosa Nostráéhoz áll-e közelebb a magyar modell. De azért azt is érdemes megjegyezni, hogy harminc évvel ezelőtt bátor, az életüket is kockáztató vagy akár feláldozó olasz ügyészek erőfeszítései nyomán számolták fel a maffia és az olasz politikai elit kapcsolatainak nagy részét.

 

Így már azért az Európai Ügyészségtől való magyar kormányzati tartózkodás is jobban érthető.

 

Szijjártó azt is kifejtette az augusztus végén tartott nagyköveti értekezleten – ahol közel negyven perces mondandója során egyszer sem hibáztatta Oroszországot a háborúért és az energiaválságért –, hogy a magyar nagyköveteknek nem dolga „beledumálni” az állomáshelyük belpolitikájába. Még az EU-s közös állásfoglalásokhoz sem csatlakozhatnak. Ugyanez az elvárás a Budapestre akkreditált nagykövetekkel kapcsolatban, ami egyértelmű üzenet volt a hamarosan érkező új amerikai nagykövet felé.

 

Ezzel az egyedüli gond az, hogy a magyar kormány valójában elsősorban attól tartózkodik, hogy más autokráciák érzékenységébe belegyalogoljon, mert amúgy a magyar miniszterelnök nyíltan állást foglal az amerikai elnökválasztás és az olasz parlamenti választás ügyében, befogadja a hazájában elítélt észak-macedón miniszterelnököt, pénzzel támogatja a boszniai szerb elnök hatalmi törekvéseit, médiabirodalommal segíti szlovén pártszövetségesét. Azaz, a legnagyobb nyíltsággal beavatkozik más országoknak nemcsak egy-egy vitás ügyébe, de akár a választási küzdelmébe is.

 

A sikerek e téren mérsékeltek, ami sokat elmond a magyar külpolitika ama bizonyos kiemelkedő megbecsültségéről. De nem is Szijjártó ezzel kapcsolatos dicsekvése a baj, hanem az, hogy ma tényleg ez a magyar külpolitika. Minél hangosabban ismételgetik a magyar érdek szókapcsolatot, annál inkább aggódhatunk miatta.