Az operajátszást erősítené Peller Károly és csapata, ha ők nyernék a színházvezetői pályázatot
2023. február 13. 12:56
Peller Károly 43 éves, Nívó-díjjal is kitüntetett színész, operetténekes, táncos, komikus. A Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában érettségizett, majd a Budapesti Operettszínház Zenés-színészképző Stúdiójában végzett. Több szerepet játszott vendégként a Győri Nemzeti Színházban, évekig a bécsi Volksoper vendégszólistája is volt. Hét évvel ezelőtt drámainstruktor képesítést szerzett a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Országos ismertséget a Jóban-rosszban című sorozat egyik főszereplőjeként szerzett, de állandó fellépője a Budapesti Operettszínház gáláinak is.
A színház, a szegedi szalámi és a tiszai halászlé
„A Szegedi Nemzeti Színházat és társulatát is jól ismerem, rengeteg előadásukat láttam az elmúlt két évtizedben. A nagyszínházban rendezhettem meg a Mágnás Miska című nagyoperettet, ami akkora siker volt, hogy a mai napig megállítanak a szegedi utcákon. Sok barátom lett a szegedi társulatából, ők bíztattak arra, hogy pályázzak” – írja többek között személyes motivációjáról Peller.
Pályázatában Szilágyi Annamária színésznő a dráma-, László Boldizsár operaénekes az operatagozat vezetőjeként szerepel, Makláry László karnagy zenei vezető lenne, akinek munkáját Pál Tamás első karmesterként segítené. Miklósa Erika pedig a Szabadtéri Játékok művészeti tanácsadójaként csatlakozna a csapathoz.
„A pályázat alapgondolata a közönség szolgálata, hagyományok és új utak szimbiózisában gondolatokat ébreszteni a nézőkben, ízlést formálni, szórakoztatni, ha kell, korszerűen korszerűtlennek lenni.” – írja Peller Károly, aki szerint a Szegedi Nemzeti Színháznak messziről is felismerhetőnek, összetéveszthetetlennek és meghatározónak kell lennie, olyan egyedinek, mint a szegedi szalámi vagy a halászlé.
Mindentudó színészekben gondolkodik és tovább bővítené a társulatot
Peller szerint a Szegedi Nemzeti Színháznak olyan színészekre van szüksége, akik mindent tudnak. Helytállnak tragédiában, vígjátékban, zenés játékban, operettben, musicalben, fő- és epizódszerepekben is.
Jelenleg a színház drámatagozatát huszonhárom színész alkotja. Peller szerint ez nagyon kevés ahhoz, hogy a nagyszínházban és a Kisszínházban egyszerre folyhasson a munka, ezért bővíteni szeretné a társulatot.
A drámatagozat művészeire az operett és a musical produkciókban is számítani szeretne.
Évadonként öt prózai bemutatót tervez:
- egy klasszikus vígjátékot,
- egy klasszikus magyar/külföldi drámát,
- egy kortárs magyar/külföldi drámát,
- egy új, a társulat számára írt magyar drámát és
- egy kortárs vígjátékot vagy igényes bulvárdarabot.
A következő évad tervei között egy Goldoni vígjáték, egy Szabó Magda színmű és egy Agatha Christie krimi is szerepel.
A prózai kínálatot angol nyelvű előadásokkal szeretné bővíteni, elsősorban a Szeged élő külföldi diákok igényeire alapozva.
Szegeden képzeli el a vidéki operajátszás fellegvárát Peller Károly
Megválasztása esetén Vaszy Viktor emlékéhez méltó operajátszást ígér.
„Ahhoz, hogy gazdasági értelemben is sikeres intézményt vezessünk, olyan kínálatot szükséges teremtenünk, amelyre a fizetőképes kereslet is létezik” – állítja pályázatának bevezetőjében, ugyanakkor elismeri azt is, „a jelenlegi gazdasági helyzetben a Szegedi Nemzeti Színház nem kockáztathat. Miközben mégiscsak közszolgálati feladata például operát játszani. Bármilyen fájdalmas, ez azonban ráfizetés, hiszen egy opera előállítása a legköltségesebb vállalás egy színházban.” – írja.
Az ellentmondást feloldását a Magyar Állami Operaházzal tervezett együttműködésben látja Peller, hogy a produkciók bekerülési költsége töredéke legyen az eddigieknek.
A Szegedi Nemzeti Színháznak – amelynek a vidéki társulatok közül egyedül van önálló operatagozata – jelenleg hét magánénekese, három karmestere és egy korrepetitora van.
Peller itt is társulatbővítésben gondolkodik: „a színház magánénekesei remek énekesek, de nincsenek elegen, szükséges lenne bővíteni az állományt többek között a hangfaji hiány okán.”
Elképzelései szerint évadonként
- három-négy opera bemutató,
- egy musical vagy zenés játék,
- egy operett vagy daljáték színpadra állítása szerepel.
A következő évad tervei között Puccini Turandotja és Donizetti Szerelmi bájital című operája is szerepel.
Szegedi Nemzeti Színházban 1990-1995 között működött a Vaszy Viktor Opera Stúdió Sinkó György és Berdál Valéria vezetésével. Ezt szeretné ismét életre kelteni Gregor József Opera Stúdió néven, amelynek vezetését Pál Tamásra és Vajda Júliára bízná.
Az ide jelentkező fiatal, pályakezdő énekesek – akár az egyetemi tanulmányaik mellett – a színház falai között olyan gyakorlati képzésben részesülhetnek, amely csak színházi körülmények között elsajátítható.
A stúdió növendékeinek kiemelt fontosságú feladata lenne a szegedi nyugdíjas otthonoknak szánt – akár havi rendszerességű – zenés műsorok biztosítása.
Operakülönlegességekkel és a Csárdáskirálynő balett változatával terveznék a Szabadtéri következő évadát
A Dóm téri színpad az ország legnagyobb operaszínpada. Az itt bemutatott előadásoknak különlegesnek kell lenniük. Egyrészt a szereposztás és a megvalósítás szempontjából, másrészt az egyszeri és megismételhetetlen élmény miatt – állítja.
Ilyen operai különlegesség lehet Peller szerint Sümegi Eszter és Komlósi Ildikó szerepbúcsúja Aidatól, illetve Amneristől.
Terveik szerint Kálmán Imre Marica grófnőjét az operett százéves ősbemutatója apropóján állítanák jövőre színpad, visszatérne negyven év után az István, a király.
Jövő nyárra tervezik még a Csárdáskirálynő, a balett című koprodukciós táncmű ősbemutatóját a három nagy balett együttes – a Győri Balett, a Pécsi Balett és a Szegedi Kortárs Balett – összefogásával, Kálmán Imre zenéjére és Juronics Tamás koreográfiáival.
Az újszegedi színpadon a fővárosi és vidéki színházak vendég produkciói ugyanúgy feltűnnének, mint a különböző országosan is ismert előadók, együttesek koncertjei, vagy a szegedi színház nagysikerű produkciói. Itt kapnának helyet a szegedi magánénekeseinek koncertjei és a tánckar önálló produkciói is.
Operettfesztivállal idéznék meg a Szegeden született Huszka Jenő emlékét
Huszka Jenő 1875. április 24-én született Szegeden. Már ez is elég ok lenne a Fesztivál létrehozására. A magyar operett világhódító útjára Huszka Jenő 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg című művével indult el. Huszka neve operett-történelmünk és Szeged kapcsán is megkerülhetetlen - olvasható a pályázatban.
Hiányának pótlásaként szeretné Peller Károly a színházi évadot minden évben Huszka Jenő Operettfesztivállal zárni. A Fesztivál nagyszabású záró gálaműsora a Dóm téren egyben a Szabadtéri évadnyitó programja lenne.
„Az embert kell a fókuszba állítani. Mert a színház az emberekről szól, és arról, hogy ez a szervezet hogyan tudja megváltoztatni az életüket. A színház nem szólhat elszigetelt művészi víziók létrehozásáról, nem lehet elitista, nem lehet magáért való, öncélú.” – írja zárógondolataiban Peller Károly.
