Az elmúlt napokban Brüsszelben tárgyalt Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere Elisa Ferreirával, a kohézióért és a reformokért felelős uniós biztossal, aki hamarosan hazánkba látogat, és találkozik több polgármesterrel, valamint a hazai önkormányzati érdekvédelmi szervezetek vezetőivel – jelentette be a MÖSZ elnöke szerdai sajtótájékoztatóján.

Konstruktív tárgyalások kezdődtek az energiaügyi minisztériummal és személy szerint Lantos Csaba miniszterrel – mondta el Gémesi György, amire szükség is lehet, mert az energiaválság miatt komoly pénzügyi gondokkal néznek szembe hónapok óta a települések.

Február 15-éig kell benyújtaniuk az önkormányzatoknak a költségvetési tervezetüket, ami most különösen azért nehéz feladat, mert kiszámíthatatlan a helyhatóságok számára is a gazdasági környezet, és folyamatosan küzdenek a megnövekedett energiaárakkal – vette át a szót Csőzik László, Érd polgármestere.

Üdvözölte, hogy a kormány lehetővé tette, hogy az önkormányzatok március elsejétől nyár végéig fixáron juthatnak hozzá a gázhoz, egyben kérte: ugyanezt a lehetőséget teremtsék meg az áram esetében is.

Csőzik ismertette a MÖSZ elnökségi ülésen elhangzott javaslatok közül, hogy töröljék el azt a kötelezettségét az önkormányzatoknak, hogy a százmillió forint feletti hitelfelvételt engedélyeztetni szükséges a kormánnyal. Olyan energiahatékonysági beruházások sokaságát szeretnék megvalósítani a települések, amelyekben komoly gondot jelentene, ha életben maradna ez az adminisztratív kötelezettség – érvelt.

Elmondta egyben azt is: az önkormányzatok jelenlegi nagyon legyengült pénzügyi helyzetükben csupán arra képesek, hogy takarékosan biztosítják a települések üzemeltetését.

A MÖSZ kezdeményezi a kormánynál, hogy mentesüljenek a települések a szociális hozzájárulás fizetése alól amennyiben ezt az összeget energiahatékonysági beruházásokra költik. Nem értik, hogy a szociális tűzifa miért kizárólag az ötezer lélekszám alatti települések lakóinak jár. Fával másutt is fűtenek.

Az önkormányzatok Münchhausen báróként nem tudják kirántani magukat az energiaválságból – fogalmazott Csőzik László. A településeknek 400 milliárd forinttal emelkedett az árak elszabadulása miatt az energiaszámlája, és ebből mindössze 144 milliárdot térít meg a kormány – fogalmazott az érdi városvezető.

Ehhez kapcsolódott Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, aki elmondta: a 144 milliárd forintból csupán 44 milliárdot kapnak a 10 ezer lakosnál nagyobb városok. Nem tudni, miért, és nem tudni azt sem, milyen logika szerint osztotta fel a kormány a kompenzációra fordított 144 milliárd forintot. Ebben a kérdésben átláthatóságot követel a MÖSZ.

Nem mulasztotta el megjegyezni, hogy ebből az összegből egyetlen forintot sem kapott a Hódmezővásárhely, amelyet ilyen módon büntetnek. A város 43 ezer lakosa között ott találhatóak a kormánypárti szavazók is – figyelmeztetett a városvezető.

A rezsikompenzációból még nem részesült sem a főváros, sem a megyeszékhelyek – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint az uniótól érkező Helyreállítási Alap pénzeit az országnak az energetikai rendszerek korszerűsítésére kellene fordítania. Döntően azért, hogy az ország energiafüggősége csökkenjen.

Budapest első embere ennek kapcsán arra tett javaslatot, hogy az ebből a forrásból érkező összeg jelentős részét engedjék át az önkormányzatoknak, amelyek kiváló partnerek lennének a jelzett fejlesztések megvalósításában.

Karácsony Gergely szerint nem csupán arról van szó, hogy az önkormányzatok nagy energiafelhasználók, éppen ezért beruházási és korszerűsítési igényük is jelentős, hanem arról is, hogy ezt az uniós forrást 2026-ig fel kell használni. A pénz gyors és eredményes felhasználásában a települések sokat tudnak segíteni.

Történelmi lehetőségnek nevezte Karácsony az energetikai fejlesztések ügyét, amire jórészt meglenne a forrás, ami Brüsszelből érkezne. E fejlesztéseket indokolja az is, hogy a mostani energiaválság már pénzügyileg legyengült állapotban érte el a hazai önkormányzatokat, és ezzel összefüggésben azt is megjegyezte: soha nem süllyed vissza arra az alacsony árszintre az energiaár, ahol azok az emelkedés előtti szinten álltak. A jövőben elvégezni kívánt energetikai korszerűsítések egyik indoka és magyarázata ez a tény is lehet.