Az is bolond, aki ennyiért ma tanítani megy Magyarországon – sztrájkkészültségben a pedagógusok

Az összedőlés szélén imbolyog a közoktatás, még a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint is. Helyzetképet kértünk Szabó Zsuzsától, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnökétől arról, hogy miként készülnek a sztrájkra. De legfőként arról beszélgettünk, miért kilátástalan és reménytelen most a tanárok helyzete.
Bod Péter

2022. január 18. 17:11

Az is bolond, aki ennyiért ma tanítani megy Magyarországon –
sztrájkkészültségben a pedagógusok

Egyre riasztóbb adatok látnak napvilágot a magyarországi tanárhiányról. A gondot alapvetően az jelenti, hogy kevés a pályakezdő, és közben tömegesen érik el a pedagógusok a nyugdíjkorhatárt. Mi a helyzet most?

 

Természetesen tudok számokat mondani, mégis fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben egy tendenciáról, mégpedig egy romló tendenciáról van szó. Azért tudjuk pontosan, hogy óriási a baj és hogy az összedőlés szélén imbolyog a közoktatás, mert a Központi Statisztikai Hivatal adataiból látjuk: sokkal többen mennek nyugdíjba, mint ahányan az Oktatási Hivatal kimutatása szerint pályakezdőként belépnek a szakmába. Az elkövetkező években csaknem 22 ezren tanár megy nyugdíjba. Éves bontásban még az is világos, hogy idén 4800-an, jövőre 6 ezren, 2024-ben pedig 6500-an. Ezzel szemben a pályakezdő tanárok a kétéves minősítő vizsgát követően csak 2 ezren lépnek be az oktatásba. Az olló egyre nyílik a tanári pályára belépők és a kilépők között.

 

Mindez olyan körülmények között jelentkezik, amikor már most 11-12 ezer tanár hiányzik a közoktatásából. Ezt jól tudom?

 

Igen, valóban, a tanárhiány ekkora ebben a tanévben. Ha minden változatlan marad, akkor jövőre többen mennek nyugdíjba, míg a belépők száma aligha fog emelkedni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nők negyven év munkavállalás után elmehetnek nyugdíjba, és ezzel a lehetőséggel a pedagógusok is élnek. Fontos megjegyezni, hogy a tanárok átlagéletkora 55 év. Ez a korösszetétel önmagáért beszél. 

 

Lehet úgy fogalmazni, hogy beérett a kormány taktikája. Bolond az, aki nettó 145 ezer forintért elmegy tanárnak. Ezt akarta a kormány?

 

Úgy tűnik, ezt. A pedagógusoknak a bértábla szerinti alapilletménye 182 700 forint. Ezt muszáj kiegészítenie az államnak, mert a mindenfajta képzettség nélküliek részére is felemelték a minimálbért bruttó 200 ezer forintra. A garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forint, amit középfokú végzettséghez kötnek. A tanároknak ezzel szemben felsőfokú végzettségük van, miközben az alapilletményük 182 700 forint. A világon nincs olyan, hogy a diplomások bérét ki kell kiegészíteni, hogy az összeg elérje azt a szintet, amit képzettség és végzettség nélkül meg lehet keresni a munkaerő-piacon. A kormány közben tavaly és az idén 10-10 százalék ágazati szakmai bérpótlékot adott, hiába követel a PSZ évek óta érdemi béremelést. Mi azonban ezt nem tekintjük béremelésnek.

 

 

De miért?

 

Egyszerűen az életpálya-modell miatt. 2014-ben meghatározták a pedagógus bérek kiszámítási módját, ami a mindenkori minimálbért tekintette a számítás alapjának, akkor a minimálbér 101 500 forint volt. A következő évben ettől a számítási módtól elszakította a kormány a bérmegállapítást. Innentől kezdve teljes mértékben amortizálódott, inflálódott a pedagógusok fizetése, miközben a minimálbér azóta is folyamatosan nőtt. Innen ered minden baj. Könnyű kiszámolni, hogy időközben mennyi pénztől estek el a tanárok egyszerűen azért, mert a kormány saját ígéretét sem tartotta be, nem a mindenkori minimálbért veszi alapul. Idén januártól már 200 ezer forint a minimálbér, persze nem ezt tartjuk soknak. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) honlapján közzétettük a bérnyomás-mérőnket, amelyből megállapítható, hogy mind ez ideig 17 hónapot dolgoztak ingyen a kollégák, több milliót vettek ki a 

pedagógusok zsebéből.

 

2014 óta?

 

Igen. De mondok mást: a versenyszférában egy pályakezdő bére bruttó 370 ezer forint, addig a tanáré 260 ezer. Még drámaibb a különbség, ha tovább megyünk. A piacon a diplomások átlagbére bruttó 750-800 ezer forint, szemben a tanárok 350-380 ezer forintos bérével. Ez utóbbinak kb. 246 ezer forint a nettója. Hogy lehet ezt az összeget értékelni? Miközben egy tíz éve a pályán lévő tanárnak éppen úgy bruttó 260 ezer forint a bére, mint a pályára belépő gyakornoké. Ráadásul az előbbinek a gyakornokot még mentorálnia kell, ami belső feszültséget is teremt. Csak a szemléletesség kedvéért mondom: a bértáblánkat úgy kell elképzelni, hogy az 170 cellából áll, de ebből csupán 11-ben áll magasabb összeg, mint bruttó 260 ezer forint. Hol van itt a motiválás, a pályára vonzás? Hol van a tanulás becsülete? Hol van az a törekvés, hogy a pedagógus egyfajta minta a gyerek számára? Ilyen fizetés mellett a tanárok nem tudnak szakkönyveket venni, nem tudnak színházi és múzeumi belépőt vásárolni. Nem tudnak pihenni, feltöltődni. Ennek következtében rengeteg kiégett és fásult ember található a tanárok között. Hogyan lehet ilyen körülmények között emelt fővel odaállni a gyerekek elé, és azt mondani, hogy én, a tanár vagyok a minta? Nem tudok másként fogalmazni: ez tragédia.

 

 

Készülnek a sztrájkra? Hol tartanak a felkészülésben? Ismeretes, hogy a törvények nagyon beszűkítik a pedagógussztrájkok lehetőségét. Mit tudnak ilyen körülmények között tenni?

 

A mozgástér valóban nagyon szűk. Évek óta kongatjuk a vészharangot, tárgyaltunk a kormánnyal, de már 2020 tavaszán közös sztrájkbizottságot alakítottunk a PDSZ-szel. Jött a Covid, és a sztrájkbizottsági munkát felfüggesztettük, mert úgy ítéltük meg, hogy az élet- és az egészségvédelem ennél fontosabb. A helyzet azonban tarthatatlanná vált. Sztrájkolni akkor lehet, ha megállapodunk a még elégséges szolgáltatásokról. Ebben vitában állunk a kormánnyal, amely azt mondja, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységek közé tartozik az oktatás, szerintünk azonban nem.

 

Ez azt jelenti, hogy olyan sztrájkot tudnak szervezni, amit nem nagyon lehet sztrájknak nevezni?

 

A legfontosabb vitánk a kormánnyal a gyermekfelügyeletre vonatkozik. A köznevelési törvényben nincs felsorolva az a feladat, hogy gyerekfelügyelet. Ezért azt gondoljuk, hogy kizárólag a bentlakásos intézményekben és a kollégiumokban kell felügyeletet biztosítani. Sehol máshol. A még elégséges szolgáltatásba a PSZ szerint beletartozik a gyerekek étkeztetésének biztosítása. Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy szükség van a gyermekfelügyeletre, és azt, hogy az órák 75 százalékát meg kell tartani. Ez képtelenség. Már csak azért is, mert a tanár a sztrájknapokra nem kap bért, még megszűnik a TB-támogatása is. Vagyis sztrájkol és közben dolgozik, de nem kap bért? A kormány nem hajlandó engedni, vagyis folyik a birkózás közöttünk. Bírósághoz fordultunk ebben az ügyben. A kormánnyal folytatott tárgyalásaink 2021 októbere óta eredménytelenek. Március 16-ára sztrájkot hirdettünk. Addig is lehetőségünk lesz arra, hogy figyelmeztető sztrájkot tartsunk. Ez utóbbit január 31-ére tűztük ki, reggel 8-tól 10-ig. Kérjük a szülőket, hogy azzal támogassák a megmozdulást, hogy ezen a napon a csengetési rend szerint csak a harmadik órára vigyék a gyerekeket iskolába. Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket. A pedagógus béremelés nem önmagában arról szól, hogy legyen magasabb az oktatásban dolgozók fizetése. Követelésink társadalmi célokat szolgálnak, a gyermekek jövője érdekében fogalmaztuk meg azokat. Nemzetgazdaságilag is felbecsülhetetlen az a munka, amelyet a tanárok végeznek. Minden kormánypropaganda ellenére nem ömlik a pénz a közoktatásba, hanem egyre csökken a finanszírozása. A köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán kijelentette, hogy semmilyen baj nincs a közoktatásban. Akkor csak azt kérdezném: miért hiányzik mégis 11-12 ezer tanár a hazai közoktatásból?

Címlapon

mutasd mind