Az infláció éppen akkora, amekkorának a kormány mondja – Besenyei Zsolt jegyzete

Közgazdasági axióma, hogy a magas ár legjobb ellenszere a magas ár. Azaz, ha valaminek felmegy az ára, akkor csökken rá az igény, kevesebb fogy belőle, azaz mérsékelni kell az árát, hogy visszatérjen rá a kereslet.
Besenyei Zsolt

2023. január 20. 19:40

Az infláció éppen akkora,
amekkorának a kormány mondja – Besenyei Zsolt jegyzete

Legalábbis egy versengő piacon, nem Magyarországon.

Például egyetlen energia-nagykereskedő létezik, az MVM, amelyik egyáltalán nem csökkentette a gáz árát, noha az augusztus végi 340 euró/MW-ról nyolcvan százalékot zuhanva pillanatnyilag hatvan euró környékén mozog.

 

  • Köszönhetően egyrészt annak, hogy a nagytudású magyar kormány másfél éve tőzsdei áron, mindenféle kedvezmény nélküli szerződést írt alá hosszútávra az oroszokkal.
  • Másfelől meg azért nem, hogy az áresésre, azaz a háború végére, tehát ukrán vereségre spekuláló – és ismételten jóképességű – magyar kormány az utolsó pillanatig várt a vásárlással a mostani tél előtt.

 

Ami azt jelentette, hogy júliustól októberig töltötték fel a magyarországi gáztárazókat, éppen akkor, amikor a gáz ára a tőzsdei csúcson volt. Ezért most ott a magyar állam nyakán többezermilliárd forintnyi, iszonyú drágán vásárolt orosz földgáz. Ami viszont nem kell senkinek. Vagy csak annak, akinek végképp elengedhetetlen.

 

Az önkormányzatok például nem kértek a horrorárú gázból, inkább sorra bezárták a nagy fűtésigényű, de nem nélkülözhetetlen intézményeiket.

 

Maga a kormány is limitálta a hőmérsékletet a közintézményekben, meghosszabbították a téli szünetet az iskolákban. A vizsgák a szomszéd giroszosban, vagy a – mint Navracsics esetében – a minisztériumban zajlottak, mert azért ott mégiscsak melegebb van, mint – az ellenzéki beállítottságú hőmérők szerint – fűtetlen iskolákban, ahol az újranyitás óta sapkában, kabátban, kesztyűben ülnek a diákok.

 

Mi nem fagyunk meg télen alapon.

 

A vidéki családi házak lakói azonban valamennyire azért mégiscsak kénytelenek fűteni. Jönnek is a többszázezres gázszámlák már októberre, novemberre is. És még szerencséjük van a viszonylag enyhe téllel.

 

A belgáknak, ahol a kormány 1000 eurós támogatást adott minden családnak, a németeknek, ahol kifizette az ottani kormány a decemberi rezsit, vagy a szlovénoknak, ahol az energiahordozók áfáját mérsékelte drasztikusan a szlovén kabinet, persze nagyobb szerencséjük van, de nekünk csak a tél jutott.

 

Egyetlen hely azért mégiscsak van Magyarországon, ahol csökkent a gáz ára. Ez a KSH, amelyik megállapította, hogy mivel a magas ár miatt jelentősen visszaesett a fogyasztás, már kisebb súllyal kell figyelembe venni azt az inflációban.

 

Ennek mindjárt két közvetlen hatása is volt:

  • az egyik, hogy a decemberre várt 26-27 százalékos infláció hirtelen beesett 25 százalék alá, bár még a 24,5 százalékkal is messze uniós listavezető Magyarország.
  • A másik, hogy a kalkulációnak ez a különös módja, miszerint 242 helyett 212 forintos köbméterenkénti árat számoltak el, azonnal csökkentette az éves inflációt is, ezért kevesebbet kellett emelni a kormánynak a nyugdíjakon.

 

Tehát, mivel az intézmények és az emberek kevesebbet fűtenek, csökken a gáz ára. Papíron. Ha kevesebbet is ennének, mindjárt az élelmiszerárak is csökkennének. Feltehetően szintén nem a valóságban.

 

A KSH-nál alighanem tanultak az OMSZ tavalyi esetéből, akik augusztusban vihart mertek jósolni, de a kormánynak az nem tetszett.

 

Az élelmiszer-infláció is marad (egyelőre) ötven százalék alatt (bár így is csak éppen), miközben bárki, aki járt mostanában boltban, minimum duplázódást tapasztal. Mert a huszonöt százalék fölötti éves infláció, vagy az élelmiszerek árának száz százalékos emelkedése, az pont olyan zsenánt lett volna a kormánynak, mintha a járvány elleni védekezés hiánya eredményeképpen a Covid-halottak száma 50 ezer fölé emelkedik.

 

És, láss csodát, nem is érte el soha az 50 ezret.

 

Az infláció is éppen annyi, amennyinek mi mondjuk – gondolják a kormányban. Alighanem mélyen magukévá téve a Churchillnek tulajdonított bonmot-t, miszerint csak annak a statisztikának szabad hinni, amit ők maguk hamisítottak.

 

Persze Churchill soha nem mondott ilyet. De így legalább az idézet is pont annyira valós, mint a magyarországi infláció mértéke.

Címlapon

mutasd mind