Az Európai Parlament arra kéri a Bizottságot, ne adjon pénzt Orbán Viktornak

A Népszava ismertette az Európai Parlament ötpárti állásfoglalás-tervezetét, amelyből világosan kiderül, hogy most már senkit nem tud hülyére venni az Orbán-kormány Brüsszelben. Hiába ugyanis a tizenhét intézkedésből álló csomag a Bizottság kiengesztelésére, a képviselők arra szólítják fel az EU döntéshozóit, hogy
mindaddig ne hagyják jóvá a Magyarországtól különféle címeken visszatartott támogatásokat, amíg be nem bizonyosodik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlást.
A néppárti, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldal által egyeztetett szöveg szerint:
az Európai Bizottság és a kormány között kitárgyalt 17 korrupcióellenes intézkedés teljes körű végrehajtása sem elegendő ahhoz, hogy Magyarországon megszűnjenek az Európai Unió pénzügyi érdekeit érő rendszerszintű kockázatok.
A képviselők szerint az EB-nek ezért fenn kell tartania szeptemberi javaslatát a kohéziós alapok mintegy egyharmadát érintő pénzügyi kötelezettségvállalások – mintegy 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) – felfüggesztésére.
Hasonlóan szigorú álláspontot képvisel az uniós képviselő-testület a helyreállítási alapból érkező pénzügyi forrásokkal, a mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) megítélésével kapcsolatban is. Az állásfoglalás-tervezet egyrészt sajnálja, hogy a kormány magatartása miatt ez a támogatás még nem jutott el a magyar lakossághoz és régiókhoz, miközben a 26 másik nemzeti tervet már elfogadták. Másrészt felszólítja az Európai Bizottságot, hogy
„addig ne utalja a tervet jóváhagyásra a tagállami kormányok elé, amíg Magyarország nem tesz eleget a jogállamiság terén tett valamennyi brüsszeli ajánlásnak, és amíg nem hajtja végre az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi vonatkozó ítéletét”.
Az európai parlamenti képviselők emellett elvárják a biztosi kollégiumtól, hogy a 2021–2027 között jutó mintegy 21 milliárd euró (8400 milliárd forint) felzárkóztatási támogatásról szóló megállapodást csak akkor írja alá a magyar kormánnyal,
ha ki tudja zárni, hogy ezek a források hozzájárulhatnak a visszaélésekhez vagy a jogállamiság megsértéséhez.
A határozati javaslatról csütörtökön szavazhatnak a képviselők. A pénzekről döntő uniós intézményeknek nem kötelező figyelembe venniük az EP véleményét.