Ujhelyi István Facebook-oldalán jelentette be, hogy sürgősséggel az Európai Bizottsághoz fordul a Magyar Orvosi Kamarát gyakorlatilag kinyíró jogszabály miatt, amelyet már ma el is fogadhat a magyar Országgyűlés. Az EP-képviselő szerint 

„végtelenül felháborító, ahogy nekimennek az orvosi kamarának, ráadásul ez a jogállamisági vitában a forrásokat is veszélyezteti”.

Ujhelyinek igaza van: a magyar kormány ugyanis az uniós pénzek folyósításáért cserébe vállalta, hogy a törvényalkotás során társadalmi egyeztetést végeznek el. Az EUrológus arra emlékeztet, a jogállamisági eljárás keretében tavaly ősszel az Országgyűlés módosította a jogalkotási törvényt és vállalta, hogy az általa kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el.

Mivel a kormány bosszúhadjáratának újabb lépéseként értelmezhető tervezetet nem hogy társadalmi egyeztetésre nem bocsátották, de még az érintetteknek sem küldték meg, az Európai Bizottság okkal hivatkozhat majd erre, amikor a 27 szuperfeltétel teljesítése lesz majd terítéken. 

Az európai pénzek másképpen is kapcsolódhatnak a Magyar Orvosi Kamara ügyéhez. A következő hétéves költségvetésben több operatív programba vannak elosztva az egészségügy fejlesztése, működtetése érdekében lehívható források. Az operatív programok felhasználásáról ugyancsak konzultációt kell lefolytatnia a kormánynak, amiben természetesen kiemelt szerepük van az ágazati kamaráknak. Az viszont kevés, ha csak meghívják őket egy egyeztetésre, mert az érdekképviselet által megfogalmazottakat be kell építeni a kormányzati cselekvésbe, pontosabban, dokumentálni kell, hogy a kamarák, szakszervezetek által megfogalmazottak hogyan tükröződnek a források elosztásánál és ha nem tükröződnek, akkor ennek mi az oka. 

Végezetül az sem mellékes, hogy Európában épp az érdekképviseletek megerősítése zajlik. Az európai példák ugyanis azt mutatják, hogy ahol erősek a szakszervezetek, ott magasabb a minimálbér. Ezért úgy szól a törvény, hogy azoknak az országoknak, amelyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékára terjed ki a kollektív bértárgyalások mechanizmusa, a szociális partnerek bevonásával cselekvési tervet kell készíteniük az arány javítására. Magyarországon ez az arány alig több mint húsz százalék, ami az orvosi kamarai tagság kötelezettségének tervezett megszüntetésével csak tovább fog romlani.