A központi költségvetés hiányának mértéke már tavaly szeptember végén riasztó nagyságrendű volt, amikor kiderült, hogy 4464,8 milliárd forintos a hiány. A Orbán-kormányt ez a tény nem intette óvatosságra, az állami költekezés egyre nagyobb méreteket öltött.

Mi sem jellemzi ezt jobban, mint maguk a számok. Az év első kilenc hónapjában összejött tetemes hiányt sikerült jócskán tovább növelni, annak ellenére, hogy a december szinte mindig rekordbevételt jelent a központi költségvetésnek.

Az államháztartás hiánya további, közel 640 milliárd forinttal növekedett, így érte el a 5100 milliárd forintos szintet. Ez az összeg ebben a mutatószámban szinte példa nélküli.

A hiány viszont csak részben írható a Covid számlájára, már csak azért is, mert az elmúlt évben viszonylag gyorsan magához tért a magyar gazdaság. A GDP növekedési üteme elérte a 7 százalékot, ami uniós viszonylatban is kifejezetten jónak volt értékelhető.

A gond csak az, hogy a növekvő gazdaság a központi költségvetés felől nézve egyre emelkedő bevételeket is jelent, így elvben 2021-ben csökkenhetett volna a hiány. Ha számításba vesszük, hogy mások mellett az önkormányzatoktól is óriási összegeket vont el a kormány, akkor még érthetetlenebb, hogyan hozta össze a rekordnagyságúnak számító hiányt.

Egyedül Szegedtől az elmúlt közel másfél évben 10 milliárd forintot vett el az Orbán-kormány. Csak egy ezek sorában, hogy a súlyadó fele már nem a város kasszájába folyik be. Ez, tekintve, hogy megközelítőleg 64 ezer személygépkocsit tartanak számon Szegeden, csekély tételnek semmiképpen sem minősíthető.

Tavaly év vége felé egységesen nettó 80 ezer forint nyugdíjprémiumot fizettek ki a nyugdíjasoknak, miközben az állami költségvetésből ezt már nem tudták fedezni.

A költekezés azonban nem áll le idén sem. Jön a 13. havi nyugdíj, a családi adóvisszatérítés, a 25 alattiak személyi jövedelemadójának visszafizetése. Csak ez az utóbbi tétel a ma rendelkezésre álló számítások szerint 140 milliárd forintos bevétel kiesést jelent majd a központi költségvetés számára.