Az építőipart is elérte a válság
2022. október 18. 09:08
Lázár János beruházási miniszteri kinevezése után szinte azonnal bejelentette, hogy felülvizsgálják az állami projektlistát és az általa vezetett tárca javaslata alapján a kormány egyenként dönt majd a beruházások sorsáról. Épp egy hónappal ezelőtt, Lázár helyettesének, Csepreghy Nándornak Vadai Ágnes írásbeli kérdésére adott válaszából az derült ki, hogy
összesen 284 állami beruházást állít le a kormány.
Ezek között túlnyomó részben útépítések vannak, de a listán szerepel például a monori szakrendelő, számos szabadidős-egészség sportpark program, a csömöri és a dunaharaszti 16 illetve 24 osztályos iskola építése vagy az egri kormányhivatal komplett fejlesztése is. Emellett felfüggesztették a göcseji falumúzeum korszerűsítését, a kőbányai multifunkcionális csarnok beruházását és a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztését is.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy számításaik szerint mintegy
„2500 milliárd forintnyi építési beruházást halaszt későbbre az állam”.
Ez hatalmas nagyságrend, hiszen a magyar építőipar legfontosabb partnere az állam, a rendelésállomány körülbelül 60 százaléka közösségi megrendelés. (Összehasonlításképpen: az idén, elvonások nélkül, mintegy 3300 milliárd forintot tett volna ki az állami megrendelések értéke.)
Az ágazat rendelésállománya szeptember eleje óta kézzelfoghatóan csökken, hogy pontosan mennyivel, azt még pontosan nem tudni. Ami biztos, hogy a legfrissebb, augusztusi KSH-adatok szerint
júliushoz képest 4,4 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene. Az új szerződések mennyisége augusztusban már 50,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, a teljes szerződésállomány volumene pedig 7,8 százalékkal maradt el a tavalyitól.
A csökkenő rendelések várhatóan elbocsátásokkal is járnak majd. A szövetség becslése szerint az állami beruházások elhalasztása 2023-ban és 2024-ben átlagosan 15 százalékkal csökkenti az építőipar munkalehetőségeit volumenben.
A leépítési-hullám első jelei már most láthatók a tervező-, és mérnöki feladatokat végző vállalkozásoknál, hiszen a legdrasztikusabb mértékben a tervezési és előkészítési munkák torpantak meg.
Koji szerint az is borítékolható, hogy ágazat jövedelmezősége már ebben az évben lényegesen csökkenni fog, elsősorban az energiaár-változások, a fuvarköltség, és a munkaerő-költségek növekedése miatt. Az idei átlagosan 23 százalékos építőanyagár-emelkedést pedig a vállalatok nem tudják majd a vevőkre áthárítani.
Az építőipar kieső megrendeléseit elvileg a lakossági és magánpiacról pótolni lehetne, azonban a lakosság a fizetőképessége határához ért. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke arra figyelmeztet:
„Beomlik a lakásépítési piac 2023-2024-ben, ha nem vezetnek be egy lakáscélú, nem több mint 5 százalékos kamatplafont kínáló finanszírozási lehetőséget”.
A szövetségnél arra is számítanak, hogy bezuhannak a lakásárak, mert sokkal kevesebb lesz a vevő, mint az eladó. Úgy látják: biztos, hogy 2023 első negyedéve, első féléve tájékán sokkal olcsóbban lehet majd használt lakást vásárolni, mint jelenleg, és a vevők jelentős része azt is vizsgálja majd, hogy milyen a fűtőrendszer a használt lakásokban.
