Az energiaválság miatt sok minden bizonytalan a szegedi színházi világban, de az biztos, Barnák László újra megpályázza az igazgatói posztot

Szeged színházi kínálata vidéken egyedülálló. Budapesten kívül nincs még egy olyan város, ahol a pinceszínháztól a négyezer nézőt befogadó szabadtéri színházig, és minden, ami közte van, megtalálható. Színházi beszélgetéshez nem rossz egy ilyen felütés.
Bod Péter

2022. szeptember 21. 21:34

Az energiaválság miatt sok minden bizonytalan a szegedi színházi világban, de az biztos, Barnák László újra megpályázza az igazgatói posztot

Igaz, ez nem a Jó kérdés-beszélgetéssorozat szegedi állomásának elején hangzott el szerda délután a Reök Palotában. Mégis olyan kijelentés volt, ami befolyásolta a szegedi színházi vezetők eszmecseréjének menetét.

 

Magyar Színházi Társaság Jó kérdés elnevezésű beszélgetéssorozatának hatodik évadát Szegeden indították, és ennek kapcsán a diskurzus moderátora, Seres Gerda elmondta: egyértelmű cél volt, hogy kimozduljanak a fővárosból.

 

Eredetileg Klasszikusok újragondolva a címmel indították útnak a most kezdődött beszélgetésfolyamot, de az élet felül- és átírta ezt az elképzelést. A kezdődő energiaválság körülményei között ma még az sem világos, hogyan futhat le a 2022/2023-as évad a hazai színházakban. A választott darabok ehhez mérten másodlagosnak látszanak.

 

Abban azonban megállapodtak a beszélgetés részt vevői, Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, Schneider Jankó, a Kövér Béla Bábszínház művészeti vezetője, Kancsár Orsolya, a Szegedi Pinceszínház igazgatója és Jászay Tamás színikritikus, egyben a Thealter Fesztivált rendező MASZK Egyesület képviselője, hogy a színházaknak újra kell gondolniuk eddig helyüket és szerepüket.

 

 

Ha pedig ez így van, akkor a Klasszikusok újragondolva ebben az értelemben is használható vezérfonala lehet a beszélgetésnek.

 

Milyen vészforgatókönyvek készültek a szegedi színházakban arra az esetre, ha az energiaválság nagyon súlyosan érintené őket? – indította a beszélgetést Seres Gerda, amire Kancsár Orsolya, a Szegedi Pinceszínház igazgatója úgy válaszolt: kevésbé rázná meg őket, de ez egy kicsi színház esetében természetes. Ehhez hozzátette: olyan áram- és gázszámlát még kaptak, amitől hanyatt estek volna. Sokkal bonyolultabb és nehezebb a helyzet a Szegedi Nemzeti Színházban. Az intézmény sok ingatlanban működik, óriási épületeket foglal magában, elég Nemzeti Színházra és a Kisszínházra gondolni. Az utóbbi csak nevében kicsi, valójában nagy.

 

Mint Barnák László igazgató elmondta: az érvényben lévő közbeszerzésnek köszönhetően ez év december 31-ig változatlan áron jutnak áramhoz, de a gáz ára kilencszeresére emelkedett. A hazai színházigazgatók hétfői budapesti találkozóján elhangzottakról megjegyezte: általános volt itt a vélemény, hogy ezt képtelenség kigazdálkodni.

 

Nem szénszünetben gondolkoznak Szegedi Nemzeti Színházban, vágott vissza a moderátornak az igazgató, hanem lépcsőzetes megoldásokat keresnek. Ezek sorába tartozik, hogy alternatív próbahelyeket keresnek és találnak a városban, mert így jelentős megtakarításokat érhetnek el – hallhattuk.

 

Ugyanakkor nagyon kemény kérdés, hogy mi lenne akkor a színház dolgozóival és a vállalkozásban foglalkoztatottakkal, ha hónapokra leállna a színház – ismerte el Barnák László.

 

 

Több verziót dolgozott ki a válságkezelésre a bábszínház – vette át a szót Schneider Jankó, művészeti vezető. Bár részleteket nem árult el, annyi kiderült, hogy folyamatos tárgyalásban állnak két fenntartójukkal, a szegedi önkormányzattal és a magyar állammal. Néhány órával korábban a bábszínház évadnyitó sajtótájékoztatóján ezt a témát érintette Kiss Ágnes igazgató is.

 

Se fűtés, se világítás nincs az általunk használt régi zsinagógában, így bennünket a válság nem érint – fogalmazott a hallgatóság soraiból derűt kiváltva Jászay Tamás, a Thealter Fesztivált rendező MASZK Egyesület képviselője. Utalt arra, hogy a Nemzeti Színház épülete 1986-ban esett át nagyobb felújításon, így energetikai szempontból aligha felel meg a kor követelményeinek. Majd vitát provokálva úgy fogalmazott: a mostani válság jó lehet arra, hogy a hazai önkormányzati és állami fenntartású színházai újragondolják működési kereteiket.

 

Szavaiból kiérezhető volt, hogy úgy véli, elkényelmesedtek, az új utak keresésében korántsem kezdeményezők a hazai színházak. Ezzel vitába szállt Barnák László, példának hozva, hogy a Reök Palotát bekapcsolták a színházi játszóhelyek sorába. Fájdalmas, hogy a nemrégiben Irodalmi Nobel-díjat kapó Peter Handke színdarabjának bemutatóját kénytelenek voltak lemondani, amit a Reökben mutattak volna be.

 

 

Seres Gerda váratlan keresztkérdésére kiderült, hogy lejáró pályázata után decemberben újrázni szeretne az igazgatóin székben Barnák László, aki visszatérve a válságkezelés témájára úgy vélte: olyan megoldásokat kell találni, hogy azokból minél kevesebbet vegyen észre a néző.

 

Ma még az sem világos mi lenne akkor, ha hosszabb időre kénytelenek volnának leállni a színházak. A fenntartókkal kötött szerződések szigorúan és tételesen előírják, hogy egy évadban hány darabot kell bemutatni, hány előadást kell tartani. Egy rövidített évadban a korábbi vállalások tarthatatlanok lennének.

 

A színházi keretek újragondolásának témájához hozzászólva Kancsár Orsolya elmondta: többet és gyakrabban kell kimozdulni a társulatoknak a színház falai közül. Schneider Jankó jelezte: ez a fajta útkeresés már elkezdődött a bábszínházban, ahol második éve felnőtt előadásokat szerveznek.

 

A Nemzeti Színház épületében jelentős fűtéskorszerűsítést volt az elmúlt években, mellette cserélték az épület nyílászáróit. Vagyis annak energetikai helyzete jobb, mint az Jászay Tamás vélelmezte.

 

 

A kritikus szerint színházi értelemben a fővároson kívül nincs még egy olyan hely az országban, mint Szeged, ahol a teljes színházi kínálat megtalálható. A szoba- és pinceszínháztól a négyezer fős nézőtérrel rendelkező Szabadtéri Színházig. És az is, ami közte van – tette hozzá.

 

A helyi színházba járók kis túlzással Szegeden mindent megtalálnak. Bár lehetne erősebb a kapcsolat a helyi színházak között – osztotta meg véleményét Jászay Tamás.

 

A Jó kérdés beszélgetéssorozat októberben Szombathelyen folytatódik.

 

A beszélgetés teljes terjedelmében itt tekinthető meg.