Az élet szép! – március 2-án nyílik Lázár Pál festőművész emlékkiállítása Budapesten

A szegedi SZÖG-ART Művészeti Egyesület alapító tagja, Lázár Pál festőművész 1940-ben Győrben született, a budapesti Iparművészeti Gimnáziumban tanult, majd a szegedi tanárképző főiskolán szerzett diplomát 1963-ban. Ezt követően a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta művészeti tanulmányait 1968-1972 között. Mesterének Fischer Ernőt és Patay Lászlót tekintette.

Ahogy a budapesti emlékkiállítás szervezői fogalmaznak,
a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz- és Művészettörténeti Tanszékének docenseként Lázár Pál generációknak mutatott utat és sok alkotót vezetett be a képzőművészet szabad és tiszta világába.

Az Az élet szép! című kiállítás anyaga első ízben lesz látható Budapesten. A tárlatot Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas képzőművész, rector emeritus nyitja meg. Közreműködik: Balogh Erika színművész, Szirtes Edina Mókus, Erkel Ferenc-díjas hegedűművész és Horváth Apor Boldizsár zongoraművész. A március 30-ig hétköznap 9-19, hétvégén 10-16 óráig megtekinthető kiállítást Krebs András rendezte.

„Optimista ember vagyok: képeimen azt próbálom kifejezni, hogy az élet a mindenféle rossz cselekedetek ellenére tulajdonképpen szép. Festményeim a látványszerű, ábrázoló festészet és az absztrakció határán mozognak. Vannak olyan műveim, amelyeknél nem állapítható meg, hogy mit ábrázolnak, de vannak olyanok, amelyek nagyon konkrétak. Mégis, felfogásukban, szellemükben hasonlítanak egymáshoz. Az ihletet nem kell túlmisztifikálni. Az embert homlokon csókoló múzsa csak ritkán jön elő. Az ihlet azt jelenti, hogy az embernek van valami mondanivalója, amit meg akar valósítani. Mindehhez persze szükséges a konkrét élmény. Ez sok minden lehet: egy természeti kép, egy könyv, egy beszélgetés mozzanata, vagy ad absurdum egy színfolt. Ha meglátok valahol egy zöld meg egy sárga színt együtt, ami jól néz ki, akkor megpróbálom ezt képpé alakítani, keresek hozzá egy témát, amin ezt meg lehetne oldani”
– nyilatkozta Lázár Pál 2002-ben Weber Balázsnak a szegedi médiatanszék online magazinjában.

„A természeti látványból elinduló festő, képein azonban már fények, hangulatok jelennek meg. Kék, okker, fekete lemezes foltok villannak fel a képsíkon. Némelyik munkája kifejezetten zenei hatású, megfejtésük egyik kulcsszava a szinesztézia. A 90-es években szinte minden nyáron a dél-franciaországi Mirabelben fest. Az érett piktúráját – noha analógiákat nem találhatunk – könnyedsége, eleganciája, kolorizmusa miatt franciásnak nevezhetjük” – értékelte festészetét a budapesti Kieselbach Galéria művészettörténésze.