Miután az Európai Bizottság úgy döntött, felfüggeszti az Erasmus + és Horizont Europe programokat a modellváltó egyetemeken, mert „magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői” is helyet kaptak a vagyonkezelő alapítványok vezető testületeiben, a kuratóriumokban, Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta, 

“Az, hogy politikusok ülnek egy egyetem kuratóriumában, Nyugat-Európában egy általános gyakorlat, semmi rendkívüli nincs benne.”

A Lakmusz megnézte mennyi igazságalapja van a miniszterelnök szavainak. (Annak ellenére, hogy esetében a tetteket kell nézni.) Azt találták, hogy abban igaza van Orbánnak, hogy nyugati egyetemeken is általános gyakorlat, hogy poltikusok is részt vesznek állami pénzből gazdálkodó egyetemek működésének felügyeletében. A Bizottság valójában az uniós források elköltésének jogszerűségét látja veszélyben Magyarországon a kormányzati politikusok kuratóriumi tagságával. (Magyarul: az eddigi tapasztalataik alapján attól tartanak, hogy lenyúlják az így kiszervezett, ezáltal közpénz jellegét elvesztett körülbelül 300 milliárdnyi állami vagyont.)

Rónay Zoltán és Kováts Gergely felsőoktatás-kutatók szerint az Orbán által emlegetett nyugat-európai állami egyetemeken három nagyon fontos akadálya van ennek a túlzott befolyásnak:

• Míg a magyar modellben a kormány kinevezettjei ülnek a kuratóriumokban, a legtöbb nyugati egyetemen az egyetemi polgárok közösségének (a szenátusnak) is van beleszólása ezekbe a személyi kérdésekbe.
• Míg a magyar modellben élethosszig tart a kuratóriumi tagok - köztük a jelenlegi kormányban dolgozó miniszterek - kinevezése, a nyugati egyetemeken a kuratóriumi tagság időhöz kötött.
• Míg a magyar rendszerben rendkívül széles jogköröket kaptak az egyetemek fölé helyezett kuratóriumok, a nyugati egyetemeken a szenátus jóval nagyobb ellenőrzést gyakorolhat a működésük felett.

Összehasonlításért nem kell messzire menni, Csehországban például a Károly Egyetemnek 16 fős boardja (kuratórium) van, a tagok között két jelenlegi miniszter, de  az egyik ellenzéki párt két parlamenti képviselője is megtalálható. Az összetételéről ugyan a felsőoktatásért felelős miniszter dönt, de törvényben előírt kötelessége erről a rektorral konzultálni. Míg a magyar rendszerben élethosszig tart a kuratóriumi kinevezés, a cseh rendszerben a mindenkori felsőoktatásért felelős miniszternek megmarad a lehetősége, hogy a board bármely tagját elmozdítása a helyéről. Ami a hatásköröket illeti, a testület eleve inkább csak költségvetési és stratégiai ügyekben, illetve ingatlanügyekben jogosult dönteni, és ezekben is a szenátus döntését kell jóváhagynia, tehát jóval szűkebb jogkörrel bír, mint a magyar egyetemi kuratóriumok.

(Borítókép: Magyar Anyák Facebook-csoport.)