A mesterséges intelligenciával megtámogatott szövegalkotó robotról van szó a ChatGPT esetében. Ez a számítógépes alkalmazás könnyedén állít elő hosszabb és rövidebb terjedelmű szövegeket. Ha kell, tudományos igényűt, ám ha a felhasználó kérése úgy szól, bármilyen választott témára Shakespeare modorában szonettet ír. A lehetőségek száma szinte végtelen.

A program szabadon és nagyobbrészt díjtalanul hozzáférhető. Egyáltalán nem meglepő módon a számítógépet használó fiatalabb korosztályok találtak rá elsőként erre a fejlesztésre. 

Az utánuk járók nemzedékek sok esetben nem találkoztak a nevével, vagy ha mégis, annak jelentésével nincsenek tisztában. Ez pedig nagyon egyenlőtlen helyezeteket képes teremteni. A középiskolások és egyetemisták körében egyre inkább terjedőben a Chat GPT használata. Némileg leegyszerűsítve a helyzet úgy írható le, hogy a programot használó a diákok többsége a beadandó dolgozatok elkészítésére veszi igénybe ezt az új alkalmazást.

Ezzel szinte teljes mértékben megtakarítják az írásbeli feladatok elkészítéséhez szükséges tanulási időt. Nem kell az ismereteket elsajátítani, nem kell a feladat megírásra időt fordítani, mert a ChatGPT-nek feltett kérdésre a számítógépes program választ ad. A lényeg azonban az, hogy nem egyszerűen választ ad, hanem olyan szöveget hoz létre, ami azt a látszatot kelti, hogy az a diák által írt fogalmazás.

A tanárok, az oktatók, különösen, akik nem hallottak a ChatGPT-ről, úgy gondolják, hogy diákjuk munkáját olvassák egy-egy beadandó dolgozat olvasásakor, közben a fentiekből világossá válhat, hogy a beadott szöveg semmilyen módon nem tükrözi annak a diáknak vagy hallgatónak a munkáját és a tudását, akinek a neve szerepel a dolgozaton. 

Egyszerűen azért, mert az elkészült szöveget egy számítógépes program generálta, hozta létre. Mögötte emberi teljesítmény, munka és tudás nem található, leszámítva a programkészítőit, de nyilván most nem róluk van szó.

A beadott szöveg, vagyis maga a dolgozat megtévesztésig hasonlít ahhoz, amit egy ember írna. Sokakban fel sem merülhet az a lehetőség, hogy nem ez a helyzet. Egy beadandó iskolai (egyetemi) dolgozat, amennyiben a mesterséges intelligencia támogatta programmal készül, egyfelől tartalmazza a tudományterület megkívánt tudásanyagát, szakkifejezéseit és fogalomkészletét. Másfelől olyan szerkesztett és megkomponált szöveget alkot a program, amiről – főként gyanútlanul – könnyen elhihető, hogy az a számonkérésre kötelezett diák munkája.

Ma még nem világos, hogy milyen jogi eszközökkel lehet fellépni vagy elejét venni a ChatGPT nyilvánvalóan illegálisnak látszó használatának. Elegendő-e az egyetemeken érvényben lévő plágiumszabályzatokat újra fogalmazni és kiegészíteni vagy az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályokat kell újra szövegezni?

A kiszivárgott információk szerint a héten ülésezett a Szegeden az Egyetemi Oktatási Bizottság (EOB), ahol napirendre vették a ChatGPT témáját és megvitatták, hogyan lehet felvenni a harcot a mesterséges intelligencia támogatta számítógépes programmal. 

Egy biztos, az ellenérdekelt felek között nagy csata kezdődik. Pontosabban: ez már elkezdődött. A tét óriási.