Az árstopos húsok egyik mellékhatása: hiánycikk a fagyasztóláda Magyarországon

Tavaly július óta drasztikusan megugrott a fagyasztóládák és fagyasztószekrények iránti kereslet Magyarországon. A jelenségről az online kiskereskedelmi piac egyik vezető szereplője, az eMAG azt mondta a G7-nek, hogy a rezsicsökkentés szabályainak tavaly nyár végi megváltoztatása után egyetlen hónap alatt 64 százalékkal nőtt ennek a termékfajtának az értékesítése. A cég háztartási kis- és nagygép üzletágának vezetője szerint a kereslet ennél az ugrásnál is nagyobb, és mára már hiány van a legnépszerűbb modellekből.
Ekker Róbert hangsúlyozta, hogy teljes termékhiány ugyan nincs, de a rendszerben látható, hogy a valós kereslet magasabb, mint amit az értékesítési számok mutatnak, és az ügyfélszolgálaton is sokan szeretnék megtudni, egyes termékek mikor lesznek elérhetőek. Becsléseik szerint akár 25–30 százalékkal több fagyasztót is értékesíteni lehetett volna Magyarországon, ha bizonyos típusokból nem akadozna az ellátás. A hiányt pedig erősíti, hogy a gyártók éppen kivonulni terveztek a fagyasztók termékkategóriájából, mert a normál piaci folyamatok alapján a fagyasztóládák iránti keresletnek drasztikusan csökkenni kellene, most azonban ennek épp az ellenkezője történik Magyarországon.
A fagyasztók iránti óriási kereslet valószínűleg a rezsicsökkentés módosítása utáni spórolási hajlamnak, és az árstopnak, illetve az árstop miatt kialakult átmeneti áruhiányoknak köszönhető. A fagyasztó ugyan elég jelentős és állandó áramfogyasztó a lakásban, de a háztartások úgy kalkulálhatnak, hogy az olcsón megvett fagyasztható élelmiszerek felhalmozásából származó előnyök ellensúlyozhatják a növekvő áramszámlát. Egy fagyasztó beszerzésével ugyanis lehetővé válik, hogy a cukor, a liszt és az olaj után akár az árstopolt sertéscombot, csirkemellet vagy farhátat is fel lehessen halmozni.