Augusztusban még pörgetni akarta a napelempiacot a kormány, október elején kinyírta

Egészen október 13-áig úgy tűnt, a napelemes szektor bővítése prioritást jelent a kormány számára:
- 2021 január 1-jétől lehetővé tették, hogy az otthonfelújítási támogatás során igényelhető akár 3 millió forintos támogatást napelemes rendszer kiépítéséhez is igénybe lehessen venni.
- Jelentősen megkönnyítették a szabályokat.
- Lehetővé tették a hálózati visszatáplálást és a szaldós elszámolást.
Palkovics László technológiai és ipari miniszter augusztusban még arról beszélt, hogy Magyarország 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné. Sőt, még októberben elején is azt mondta, hogy jelentősen csökkentenünk kell a gázfogyasztást, ezért a kormány felgyorsítja a saját célra telepített lakossági és kkv-s naperőművek ügyintézési folyamatait, illetve az ipari nagyfogyasztók esetén is rövidül az engedélyezési határidő.
Érthető tehát, ha az érintettek megdöbbenve értesültek arról az október 13-i kormányinfón, hogy a kormány egy tollvonással kinyírja a lakossági napelemes piacot. Gulyás a magyar áramhálózat elavultságával magyarázta a döntést, amely nem bír el ennyi feltöltést. Ezt az érvet a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség azonnal cáfolta. A szakmai szervezet szerint a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. fővezeték-hálózata körülbelül 50 százalékos mértékben van terhelve, tehát bőségesen lenne kapacitása.
A 24.hu cikke szerint, hogy politikai okokból vagy pusztán dilettantizmusból hozta lehetetlen helyzetbe a kabinet a napelemes szektort, nem tudni. Az mindenesetre bizonyos, hogy nehéz elképzelni, hogy még hetekkel korábban sem látták előre, hogy több napenergiából nyert áram betáplálása már nem lehetséges.
A portál szerint hasonló következetlenség látható a napelemes pályázatok körül is. Ennek keretösszegét – még az áprilisi választások előtt – annak ellenére emelték meg 200 milliárd forintra, hogy tudták: az ehhez szükséges forrást uniós támogatásból lehet csak finanszírozni. (Ezt ugyebár a mai napig nem kaptuk meg.) Ezután ismét teljes volt a káosz: Palkovics miniszter előbb azt jelentette be, hogy a pályázat második fordulóját elhalasztják. Mindössze egy hónappal később Steiner Attila energiaügyi államtitkár már arról beszélt, hogy mégsem várnak, már novemberben indul a második etap. Újabb hónap elteltével aztán kiderült, hogy mégis el kell halasztani.
A napelemek körüli totális káosz egyenes következménye annak, hogy az Orbán-kormány elmulaszotta az elektromos hálózat fejlesztését, holott erre már az előző hét éves uniós ciklusban is kaphatott volna pénzt: az EU 2023-ig 50 ezer lakossági épület energetikai felújításához nyújtott volna közel 100 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást. A kormány azonban 2016-ban elérte, hogy ezeket a támogatásokat magánlakások helyett inkább kormányzati, önkormányzati és egyházi épületekre fordíthassa. Annak ellenére, hogy Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint a támogatási keret felhasználásával kétszer annyi energiamegtakarítás lett volna elérhető a magánlakások esetében.
Most persze megy a kapkodás: miután az uniós pénzek nem érkeznek, a kormány a válság kellős közepén „talált” 103 milliárd forintot, amit az elektromos hálózat fejlesztésére fordít.