Átlépte májusban az infláció a bűvös tíz százalékos határt: egyre gyorsabban romlik a pénzünk

Átlagosan 10,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a fogyasztói árak idén májusban. Április végén még „csak” 9 és fél százalékos pénzromlást mutattak a Központi Statisztikai Hivatal adatai, mára átlépték a 10 százalékos lélektani határt. Egy hónap alatt az árak átlagosan 1,7 százalékkal lettek magasabbak. Ilyen mértékű áremelkedésre legutóbb 1999 decemberében volt példa. Elemzők szerint még mindig nem értük el a csúcsot, a következő hónapokban további áremelkedés jöhet.
Rafai Gábor

2022. június 08. 11:14

Átlépte májusban
az infláció a bűvös tíz százalékos határt: egyre gyorsabban romlik a pénzünk

Az inflációs átlagnál is húsba vágóbb az élelmiszerek árak szinte robbanás szerű növekedése: egy év alatt átlagosan 18,6 százalékkal emelkedtek, még az előző hónaphoz képest is 3 és fél százalékos volt a drágulás. 

 

Átlagon felüli mértékben drágultak a tartós fogyasztási cikkek is, melyek ára 11,4 százalékkal emelkedett, illetve az egyéb cikkek és üzemanyagok esetében mért 10 és fél százalékos drágulást a Központi  Statisztikai Hivatal.

 

12 hónap alatt az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül 

  • a margariné 41,4,
  • a kenyéré 37,5,
  • a sajté 35,4,
  • a baromfihúsé 34,3,
  • a száraztésztáé 33,3,
  • a tejtermékeké 30,3,
  • a tojásé 29,9,
  • a péksüteményeké 27,3,
  • az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8,
  • az alkoholmentes üdítőitaloké 10,
  • a csokoládé, kakaóé és a cukoré 3,9 százalékkal.

 

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1 százalékkal drágultak. 

 

A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. 

 

A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8 százalékkal lett magasabb. 

 

A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.

 

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a főcsoporton belül a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a vaj 9, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2 százalékkal drágult. 

 

A KSH adatai szerint a maginfláció 12,2 százalékra emelkedett – ez is azt mutatja, hogy a mélyben meghúzódó folyamatok alapján még nagyobb az árnyomás Magyarországon, mint ahogy azt a fő inflációs index sugallja.

 

Január és május között az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 9, a nyugdíjas háztartások körében 8,7 százalékkal emelkedtek.

 

 

Ettől nőnek az árak az égig

Az infláció emelkedésének részben globális okai vannak, a világon mindenhol több évtizedes csúcsot dönt az áremelkedés. A portfolio.hu elemzői szerint ennek egyik oka, hogy elszálltak a nyersanyagárak, és az energiahordozók mellett az élelmiszerek ára is jelentősen megugrott a világpiacon. 

 

Ezen felül vannak hazai hatások, ilyen például az év elején végrehajtott jelentős választási pénzszórás: szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz, a minimálbér év eleji emelése. 

 

Ugyanakkor némileg ellentétes irányba hatnak a kormány árstopjai, elsősorban az üzemanyagok 480 forintos hatósági ára van hatással az inflációra a rezsicsökkentés mellett. 

 

Az élelmiszerek árstopja kisebb hatással van az alacsony súlyuk miatt. Ráadásul ezeket az extra terheket a kereskedők jelentős részben áthárítják a fogyasztókra, ami további áremelkedést okoz.