Átlépte májusban az infláció a bűvös tíz százalékos határt: egyre gyorsabban romlik a pénzünk

Az inflációs átlagnál is húsba vágóbb az élelmiszerek árak szinte robbanás szerű növekedése: egy év alatt átlagosan 18,6 százalékkal emelkedtek, még az előző hónaphoz képest is 3 és fél százalékos volt a drágulás.
Átlagon felüli mértékben drágultak a tartós fogyasztási cikkek is, melyek ára 11,4 százalékkal emelkedett, illetve az egyéb cikkek és üzemanyagok esetében mért 10 és fél százalékos drágulást a Központi Statisztikai Hivatal.
12 hónap alatt az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül
- a margariné 41,4,
- a kenyéré 37,5,
- a sajté 35,4,
- a baromfihúsé 34,3,
- a száraztésztáé 33,3,
- a tejtermékeké 30,3,
- a tojásé 29,9,
- a péksüteményeké 27,3,
- az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8,
- az alkoholmentes üdítőitaloké 10,
- a csokoládé, kakaóé és a cukoré 3,9 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni.
A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8 százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százalékkal került többe.
Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a főcsoporton belül a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a vaj 9, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2 százalékkal drágult.
A KSH adatai szerint a maginfláció 12,2 százalékra emelkedett – ez is azt mutatja, hogy a mélyben meghúzódó folyamatok alapján még nagyobb az árnyomás Magyarországon, mint ahogy azt a fő inflációs index sugallja.
Január és május között az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 9, a nyugdíjas háztartások körében 8,7 százalékkal emelkedtek.

Ettől nőnek az árak az égig
Az infláció emelkedésének részben globális okai vannak, a világon mindenhol több évtizedes csúcsot dönt az áremelkedés. A portfolio.hu elemzői szerint ennek egyik oka, hogy elszálltak a nyersanyagárak, és az energiahordozók mellett az élelmiszerek ára is jelentősen megugrott a világpiacon.
Ezen felül vannak hazai hatások, ilyen például az év elején végrehajtott jelentős választási pénzszórás: szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz, a minimálbér év eleji emelése.
Ugyanakkor némileg ellentétes irányba hatnak a kormány árstopjai, elsősorban az üzemanyagok 480 forintos hatósági ára van hatással az inflációra a rezsicsökkentés mellett.
Az élelmiszerek árstopja kisebb hatással van az alacsony súlyuk miatt. Ráadásul ezeket az extra terheket a kereskedők jelentős részben áthárítják a fogyasztókra, ami további áremelkedést okoz.