Szeged MSZP-s képviselője úgy gondolta, eltelt már annyi idő az egyetemek fideszes alapítványokká átszervezése óta, hogy meg lehessen kérdezni, volt-e ennek az intézkedésnek bármilyen értelme a semmin kívül.

Szeged MSZP-s országgyűlési képviselője tehát megkérdezte Csák János, kultúráért és innovációért felelős minisztert, mit nyertünk a hazai egyetemeket működtető vagyonkezelő alapítványok felállításával?

Az írásbeli kérdésében Szabó Sándor leírja:

„A modellváltásból származó előnyökből eddig keveset láttunk. Ezért érdemes számba venni azokat, amelyek a vagyonkezelő alapítványok által működtetett struktúrára való átállásból fakadtak. Olyan konkrét eredmények felmutatására van szükség, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy azok a korábbi állami rendszerben nem, de a modellváltás során elérhetővé váltak.

Eddig ugyanis annyi vált bizonyossá, hogy mintegy 1 600 milliárd forintnyi közvagyon került ki állami kézből és vált a vagyonkezelő magánalapítványok tulajdonává, de ezen túlmenően a központi költségvetés további milliárdokkal támogatja az alapítványok működését évente.

Sajtóhírek szerint ebből mintegy 2 milliárd forintot a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíja emészt fel. Ezzel szemben a szociálisan rászoruló hallgatók megsegítésére szánt források mennyisége nem éri el ennek az összegnek a szintjét.

Az sem látható, miért jó, hogy politikusok kerültek a kuratóriumokba. Elvi szándék ugyan létezik azzal kapcsolatban, hogy legalább a miniszterek kikerüljenek ezekből a testületekből – de államtitkárok, polgármesterek esetén a jövőben sem lenne ilyen tiltás.”

Szabó ezután három kérdésre várt választ, ezekre:

1. Milyen konkrét eredményeket tudott felmutatni a korábbiakhoz képest az egyetemi modellváltás?
2. Helyesnek tartja-e, hogy az egyetemeket működtető vagyonkezelő alapítványok többet fordítanak saját vezetőik tiszteletdíjára, mint a rászoruló hallgatók megsegítésére?
3. Kikerülnek-e a miniszterek után az államtitkárok és a polgármesterek a kuratóriumokból?

Csák János miniszter helyett a szaktárca parlamenti államtitkára, Vitályos Eszter miniszterhelyettes válaszolt.

Illetve írt, vagy írtak a nevében valamit Szabó Sándornak, mert kötelező válaszolni az írásbeli kérdésekre.

Az első kérdésre válaszul csupa olyan statisztikai adatot sorolt, amihez semmi köze a modellváltásnak, annak, hogy fideszes politikusokat és háttérembereket ültettek az egyetemek tetejére. Vitályos Eszter szerint „versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban”.

A második és harmadik kérdésre pedig semmit nem felelt, mintha nem is kérdezte volna meg azokat Szabó Sándor.