Arra kérik a külföldre távozott ukránokat, csak tavasszal térjenek haza

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. október 25-én este.
Garai Szakács László

2022. október 25. 21:55

Arra kérik a külföldre távozott
ukránokat, csak tavasszal térjenek haza

Az ukrán a tüzérség több orosz katonát megölt Herszon megyében

Célzott tüzérségi csapást mértek a Herszon megyei Kajiri településen állomásozó orosz csapatokra, megerősített információk szerint legfeljebb harminc orosz katona életét vesztette, és több mint százan a romok alatt rekedtek – számolt be az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében. A katonai vezetés hozzátette, hogy a herszoni régióban lévő Hornosztajivkában felrobbant egy orosz lőszerraktár. A detonáció után sok mentőautót észleltek, de a károkról, illetve az áldozatok számáról nem tudtak információt közölni.

 

A vezérkar beszámolt arról, hogy a nap folyamán az ukrán légierő tizenöt csapást mért az ellenfélre. Találat ért tizenkét orosz fegyverkoncentrációs területet, két megerősített állást, valamint légvédelmi rakétarendszerek pozícióit, a légvédelem pedig lelőtt egy drónt. Az ukrán jelentés szerint az orosz erők kedden három rakéta- és tizenegy légicsapást, továbbá több mint huszonöt támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.

 

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes egy tévéműsorban arra kérte a háború miatt külföldre menekült ukránokat, hogy a tél végéig lehetőleg még ne térjenek haza. Közölte, hogy az orosz támadások miatt az ország energiahálózata nem bírna ki több terhelést. Kijelentette: nagyon szeretné, ha az ukránok tavasszal visszatérnének, és közösen helyreállítanák a harkivi, a herszoni és más régiók településeit, és azt is szeretné, hogy az ukrán gyerekek Ukrajnában éljenek és tanuljanak.

 

– Egyelőre azonban tartózkodjunk a visszatéréstől, mert a helyzet csak rosszabb lesz, ezt a telet még túl kell élni – fogalmazott Verescsuk.

 

Vitalij Klicsko: egy új Marshall-tervre van szükség!

Az Oroszország indította háborúban védekező ukránok nemcsak hazájukat védik, hanem az európai demokratikus értékeket is – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságainak Kongresszusában. Vitalij Klicsko mindenekelőtt emlékeztetett: a háború kezdete óta civilek ezrei haltak meg, és közel nyolcmillió ukrajnainak kellett elmenekülnie az országból. Azt mondta, Oroszország a konfliktus során nem tartja be a nemzetközi jog egyetlen szabályát sem. Hangsúlyozta, hogy az orosz rakéták katonai célok elérésének szándéka nélkül ukrán városokat, erőműveket és az alapvető infrastruktúrát támadják.

 

Klicsko közlése szerint a háború kezdete óta több mint ötven ukrán önkormányzati képviselőt raboltak el az oroszok. Felszólította egyben a kongresszus résztvevőit, továbbra is támogassák az ukrán önkormányzatokat. A kijevi polgármester az Ukrán Városok Szövetségének elnökeként Ukrajna jövőbeli újjáépítésével kapcsolatban azt mondta: kész együttműködni az Európa Tanáccsal és a helyi és regionális hatóságok kongresszusával egy, a második világháború után nyugati-európai országoknak nyújtott, nagyszabású amerikai gazdasági segélyprogram mintájára készülő Marshall-terv kidolgozásában.

 

A vitán szintén online felszólaló Olekszij Csernisov ukrán közösségi és területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a bombázások és a hadiállapot ellenére az ukrán adminisztráció továbbra is működik. A miniszter felvázolta Ukrajna vészhelyzeti szükségleteit, valamint közép- és hosszú távú helyreállítási terveit, majd közölte: az ország szem előtt tartja a jogállam keretein belül szükséges reformok megvalósítását, még akkor is, ha „pillanatnyilag a túlélés a legfontosabb”.

 

A vita során a kongresszusi tagok megerősítették, hogy támogatják Ukrajnát, és szolidárisak maradnak az ország népével. Hangsúlyozták, hogy az Európa Tanács tagállamainak helyi és regionális hatóságai partnerségeket hoznak létre Ukrajna városaival és régióival az ott élők megsegítésére.

 

Kadirovnak Csecsenföldre kellene inkább koncentrálnia

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azt tanácsolta Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek, hogy fegyveresei hagyják el Ukrajnát, védjék meg inkább szülőföldjük függetlenségét, mielőtt Oroszország ismét érdekeltté válik annak elpusztításában.

 

– Mielőtt túl késő nem lesz, hagyják el Ukrajnát, és harcoljanak Icskéria függetlenségéért. Ez volna a legjobb garancia arra, hogy Oroszország másodszorra nem törli el Dzsohár (Groznij) városát a föld felszínéről. Ha nem pusztítják el az Oroszországi Föderációt, visszatérnek, hogy újra csecsen nőket és gyermekeket öljenek meg – írta a Twitteren Danyilov. Az ukrán parlament október 18-i ülésén határozatot fogadott el, amelyben elismerték az Icskériai Csecsen Köztársaságot Oroszország által megszállt területként, és elítélték a csecsen nép ellen a csecsenföldi háborúkban elkövetett népirtást.

 

HIV-vírusos köztörvényes bűnözőket engedett ki Oroszország, hogy harcoljanak Ukrajnában

Az ukrán katonai hírszerzés a sajtószolgálatán keresztül nyilvánosságra hozta azt az értesülését, amely szerint a Wagner orosz magánhadseregbe tömegével kezdtek besorozni köztörvényes bebörtönzötteket, köztük olyanokat is, akik súlyos, HIV- vagy hepatitis C vírus okozta fertőző betegségektől szenvednek. A közlemény szerint több mint száz HIV-vel vagy hepatitis C-vel igazoltan fertőzött foglyot toboroztak a csapatba csupán a Leningrád megyében lévő Metallosztroj faluban létesített 5-ös számú büntetőtelepről. A Wagner csoport parancsnoksága arra kényszeríti őket, hogy a HIV-fertőzés esetén piros, hepatitis esetén pedig fehér karkötőt viseljenek.

 

A hírszerzés információi szerint emiatt a fegyveresek körében egyre nagyobb a felháborodás, mert az orosz orvosok rendszeresen megtagadják a segítségnyújtást a hepatitisben vagy HIV-fertőzésben szenvedőknek. Ukrajnában már azonosítottak HIV-fertőzött, illetve hepatitisben szenvedő elfogott fegyvereseket – emelte ki a titkosszolgálat.

 

Szisztematikus rombolják az oroszok az ukrán infrastruktúrát

Oroszország megsemmisítette az ukrajnai energetikai infrastruktúra több mint egyharmadát – közölte Volodomir Zelenszkij ukrán államfő kedden egy berlini konferencián, amelyet az ország újjáépítéséről rendeztek. Az Európai Bizottság és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport közös szervezésű nemzetközi konferenciájára videón bekapcsolódó ukrán államfő kiemelte, hogy nem lehet megvárni a háború végét az újjáépítéssel, hanem minél hamarabb hozzá kell fogni mindannak helyreállításához, amit Oroszország „szisztematikusan lerombolt”.

 

– Oroszország mindent tönkre tesz, hogy nehezebben vészeljük át a telet, és hogy Ukrajna ne tudja kibontakoztatni gazdasági képességeit – húzta alá Zelenszkij.

 

Mint mondta, az Ukrajnát támogató országok katonai segítségnyújtása már olajozottan működik, de az újjáépítést szolgáló erőfeszítéseket is szervezett mederbe kell terelni. Az együttműködés megszervezésére ki kell alakítani egy platformot, és az átláthatóság érdekében az adományozó országok képviselőire kell bízni a helyreállítási alapok felügyeletét. Arról is gondoskodni kell, hogy Ukrajna megkapja a költségvetési kiadások fedezéshez szükséges forrásokat. Ez 38 milliárd dollárt jelent 2023-ban. Mindennek finanszírozásához fel kell használni a háború miatt befagyasztott külföldi orosz vagyont is, és a háború után jóvátételre kell kötelezni Oroszországot – tette hozzá. Aláhúzta, hogy Ukrajna támogatása nem csupán áldozat, nem jótétemény, mert a „revansista” Oroszországnak ellenálló ország „az EU fizikai biztonságának garanciája”, hosszabb távon pedig a közösség tagjaként nagyban hozzájárul majd az EU megerősítéséhez.

 

Példaként említette, hogy Ukrajna villamos energiát és földgázt is exportál majd, hozzásegítve az EU-t a kieső orosz import pótlásához. Ukrajnának a világ élelmezésében is fontos szerepe van, és élelmiszer-exportőrként „megakadályoz (az EU-ba irányuló) menekülthullámokat”.

 

Olaf Scholz, a G7 csoport soros elnökségét adó Németország kormányfője a konferencia szünetében tartott tájékoztatón rámutatott, hogy a háborús károk értékéről szóló becslések igen eltérőek – az ukrán kormány szerint 750 milliárd dollár, a Világbank szerint 350 milliárd dollár a kár –, de az biztos, hogy „sok százmilliárd dollárról” van szó.

 

Mint mondta, a legfőbb cél a békés, szabad, demokratikus és jólétben élő Ukrajna, amelynek biztosított a területi épsége és a szuverenitása. Gondoskodni kell arról is, hogy az ország elinduljon az európai uniós csatlakozás útján, hiszen „Ukrajna jövője Európában van”.

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az újjáépítés „kolosszális feladat”, és legalább három rétege van:

  • az első az ukrán államháztartás folyamatos támogatása, a „rendszeres és megbízható” pénzügyi segítség, amelynek révén Kijev teljesíteni tudja „legalább az abszolút minimumot”, például ki tudja fizetni a tanárok bérét és a nyugdíjakat.
  • A második réteg a lakosságot sújtó orosz „terror” hatásainak ellensúlyozását szolgáló azonnali újjáépítési támogatás, amely nem csupán helyreállítást, például iskolák rekonstrukcióját jelenti, hanem „pragmatikus megoldásokat” is, vagyis például azt, hogy iskolabuszokkal támogatják az ukrán oktatási rendszer működőképességének fenntartását.
  • A harmadik réteg a hosszú távú újjáépítés, amelynek finanszírozását egyetlen ország, de még egy olyan közösség sem tudja megoldani egyedül, mint az Európai Unió, ezért mindenkire szükség van, aki kiáll Ukrajna mellette.

 

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nem egyszerűen újjáépítésről van szó, hanem Ukrajna modernizálásáról, méghozzá az EU-s szabványoknak, elvárásoknak megfelelő módon, mert Ukrajna az EU tagjaként képzeli el a jövőjét. Ugyanakkor rövid távú feladatok is vannak bőven, gondoskodni kell például arról, hogy „ne fagyjunk meg télen”.