Árforradalom élelmiszerileg: akkor mától meg van mondva, mennyi a csirkemell, de mi van a többi termékkel?

Hagyjuk a csirkefarhátat, az Gulyás Gergely izgulós nyelvbotlása volt. Inkább figyeljük azt, hogyan próbálják majd a boltok a veszteségeiket valahogyan kigazdálkodni! Kezdésképpen megnéztük, drágult-e néhány olyan termék, amit viszonylag gyakran veszünk. Rögtön szpojlerezéssel kezdünk!
Árforradalom élelmiszerileg: akkor
mától meg van mondva, mennyi a csirkemell, de mi van a többi
termékkel?

Gyakorlatilag nem, egyelőre legalábbis.

 

Ha a részletek is érdeklik, folytassa nyugodtan az olvasást!

Ismert, május 1-jéig hét alapvető élelmiszerre árstopot vezetett be a kormány és ezek ára nem lehet magasabb, mint amennyi tavaly október 15-én volt. Amennyiben ez az ár kedvezményes, akciós volt, akkor a kedvezményes értékesítés előtti árat kell alkalmazni, ha ez valamilyen okból nem megállapítható akkor kell alkalmazni a Központi Statisztikai Hivatal 2021 októberére érvényes átlagos fogyasztói árakat. A KSH októberi árlistája szerint

  • a kristálycukor fogyasztói ára kilogrammonként 261 forint,
  • a finomliszté 203 forint,
  • a sertéscombé 1420 forint,
  • a csirkemellfiléé 1600,
  • a farháté 293 forint,
  • a napraforgó étolajé literenként 713 forint,
  • a 2,8 százalékos UHT tartós tejé 268 forint.

 

Ez hát a direktíva, ami iránymutatást ad, ha nem sikerül utánajárni, mennyi volt aznap az ár. Ehhez képest volt 189 forintos csirkefarháterdő például a Novában, Újszegeden és 289 forintos UHT tej ugyanott.

 

De akkor kezdjük ezzel: szent meggyőződésem, hogy a csirkefarhátról Gulyás Gergely kormányszóvivő tehet. Egy pillanatra gyengült el a Kormányinfón felolvasás közben és máris csirkefarhátat mondott csirkemell helyett. Korábban szó nem volt arról, hogy hatósági árazzák ezt is, de ott, azon a kormányinfón eldőlt, lesz olcsósított farhát.

 

És, ha a Fidesz megmondja, hogy ennek vagy annak ennyi vagy annyi az ára, akkor a boltok, ha tudnak, reagálnak erre.

 

Épp ezért gondoltuk úgy, hogy január 31-én és február 1-jén megnézzük öt olyan termék árát, amit viszonylag sokat veszünk. Ezekre böktünk rá:

  • 1 kilós szeletelt fehér kenyér,
  • (fenyő illatú) Domestos,
  • Rama margarin, „natúr” 250 grammos, a kenyérre kenhető változat, nem az, amit mostanában már kifejezetten sütőmargarinnak hívnak,
  • másfél literes szénsavas Szentkirályi ásványvíz,
  • fél literes dobozos Heineken sör.

 

Azért szúrtuk ki ezeket, mert ezekről gondoltuk úgy, a kisboltban éppúgy megtalálható, mint a különböző méretű láncoknál, ám az előfeltevésünket felülírta az élet. Azonban ennek ellenére tudunk következtetni, és le tudjuk vonni az a konzekvenciát, hogy az élet igazságtalan, hiszen az innivaló drágult.

 

Eredeti áron (fotók: Szabó Luca)

 

Az élelmiszerárstop első napján a sör és az ásványvíz volt az, ami drágult, pontosabban, jellemzően véget értek az akciók, amik ezekre a termékekre vonatkoztak. De mégis más egy tálca sört akár dobozonként negyven forinttal drágábban megvásárolni, vagy egy karton vizet, flakononként egy húszassal. Kis pénzek ezek, persze, de mégis ezeken a kis pénzeken megy el elég sok minden egy-egy hónapban.

 

Viszont a nagy stop ellen néhány bolt akképpen is védekezik, hogy mennyiségi korlátozást vezetett be, a Spar, az Auchan, a Tesco központilag, a CBA a boltjaira bízza a bevezetést, az Aldi egyelőre vizsgálja a helyzetet.

 

Maximalizálás