Amikor von der Leyen azt mondta, megvagyunk orosz gáz nélkül, azt gondoltam, ez a nő nem tud összeadni

Sok meglepő mondat hangzott el a nemrégiben zárult közgazdász vándorgyűlésen Szegeden. Hallottunk ilyet Matolcsy György jegybank elnöktől és Varga Mihály pénzügyminisztertől is, de a címben szereplő Csermely Ágnes közgazdásztól származik. Elmagyarázta, mire gondol.
Bod Péter

2022. szeptember 27. 08:21

Amikor von der Leyen azt mondta, megvagyunk orosz gáz nélkül, azt gondoltam, ez a nő nem tud összeadni

Az energiafüggőséggel az a legnagyobb baj, hogy lassan változik – kezdte hozzászólását Csermely Ágnes, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal szakértője a közgazdász vándorgyűlés egyik péntek délelőtti szekcióülésén.

 

Az energiaszállításban, egészen pontosan a gázszállításban megkerülhetetlen tény, hogy történelmileg adott a hozzátartozó infrastruktúra. Vagyis az a csőrendszer-hálózat, amelyen ezt az energiahordozót szállítják – hangzott el, ami kiegészül azzal, hogy a kőolaj szállításában több variáció lehetséges, ami könnyebbséget jelent a vásárlóknak. 

 

Az Európai Unióban hosszabb ideje elfogadott irányelv, hogy diverzifikálni (több lábon állást, kockázatmegosztást jelent a kifejezés) kell elsősorban a gázbeszerzést. Ez a kérdés eddig mindig üzleti alapon dőlt el, és az oroszok mindig képesek voltak árban aláígérni más megoldásokra – elemezte az elmúlt két évtized európai energiapolitikájának egyik fontos szeletét a kutató.

 

Ezért nem épült meg a Nabucco gázvezeték, ami éppen a diverzifikálás felé tett komoly lépése lehetett volna az Európai Uniónak. Ebben az esetben Törökországból érkezett volna Bulgária és Szerbia érintésével a gáz Magyarországra és Ausztriába. Az eredeti tervek szerint már 2018-ban megkezdődhetett volna ezen a szállítás, de a terv papíron maradt.

 

Nem február 24-én dőlt el, hogy az oroszok fegyverként fogják használni a gázt és a gázszállítást vagy éppen annak elmaradását – fogalmazott élésen Csermely Ágnes. Óriási sikernek tartja az energetikai szakértő, hogy ezt a telet Európa képes lesz orosz gáz nélkül végigcsinálni – tette hozzá.

 

A címben szereplő mondat hozzászólásának ez a pontján hangzott el. Amikor von Ursula der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy ezen a télen megvagyunk orosz gáz nélkül, azt gondoltam, ez a nő nem tud összeadni – fogalmazott Csermely Ágnes. De kiderült – és ezt elismerte –, hogy ő tévedett, és nem a politikus.

 

Ma még nem tudható, mit hoz a rákövetkező tél, vagyis a 2023-2024-es a gázszállítások terén. Itt még lukas a matek – ismerte az a szakértő. 

 

 

Az unió országai évente 170-200 milliárd köbméter gázt vásároltak Oroszországtól – hangzott el, amihez mi tesszük hozzá, hogy a magyar felhasználás éves szinte 8-10 milliárd köbméter. Úgy, hogy a hazai fogyasztás 90 százaléka Oroszországból érkezik. Az unió országainak tárolókapacitása jelenleg 80 milliárd köbméter.

 

Brüsszel célként fogalmazta meg, hogy a tél beállta előtt ezek feltöltöttsége elérje a 80 százalékot. Ezt túlszárnyalva már az elmúlt héten a feltöltöttség szintje elérte a 86 százalékot – osztotta meg a kedvező statisztikai adatot az energetikai szakértő.

 

Kedvező fejlemény az is, hogy a cseppfolyós gáz (LNG) egyre gyorsuló üzemben érkezik be Európába egyebek mellett Kanadából, az Egyesült Államokból, Algériából, Katarból és az Egyesült Arab Emirátusokból is. 

 

Az elmúlt napok híradásaiból tudható, hogy az olyan nagyfogyasztók, mint Németország és Franciaország egymás után kötik a cseppfolyós gáz vásárlásáról szóló megállapodásokat – tehetjük az elhangzottak mellé. 

 

Ebben az összefüggésben a legnagyobb kérdés: hogyan tudunk szabadulni az orosz gáztól. De talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy ez tudható, az viszont kevésbé, hogy ennek mennyi lesz a többletköltsége.

 

A mostani tél túlélésének vannak egyéb feltételei is – derült ki a szekcióülésen elhangzottakból. Az EU szigorú takarékoskodást ajánl a tagállamoknak. A brüsszeli számítások szerint akár 45 milliárd köbméterrel is csökkenhető a huszonhét tagállam éves gázfelhasználása, amiből 1, 3 milliárd köbméter jut Magyarországra. 

 

Egészen világos, hogy az energiaválság túlélésének egyik alapvető feltétele, hogy hazánkban nagyütemben hozzá kell fogni a lakóingatlanok szigetelésének. A szekcióülésen többen visszautaltak Varga Mihály pénzügyminiszter péntek reggeli előadására, amelyben elmondta, hogy a hazai lakóingatlanok csupán 20 százaléka szigetelt. Ugyanez a mutatószám Lengyelországban 59 százalék, Ausztriában 80.

 

Megnyugtató, hogy Magyarországra folyamatosan érkezik a gáz Oroszország mellett Románia, Szerbia és Horvátország felől is – vázolta a helyzetet Csermely Ágnes. Az viszont cseppet sem megnyugtató, hogy sok magyarországi piaci szereplőnek nincs még meg a gázvásárlásról szóló szerződése, köztük megannyi önkormányzatnak. 

 

Humoros kitérő volt, hogy jó megoldás volna most a lakóházak esetében a hőszivattyúra való átállás. Egyetlen gond, hogy megnövekedett kereslet miatt óriási a hiány hőszivattyúból. Ugyanez igaz a vegyes tüzelésű kazánokra, ahogyan egy erről szóló cikkünkben ezt megírtuk.

 

Egészen döbbenetes adat, hogy a magyar ipar energiafelhasználása 2010 és 2020 között 46 százalékkal nőtt. Ez részben magyarázható a termelés felfutásával, amit a GDP-adatok is jeleznek. A növekedésnek ez a mértéke azonban azt is jelzi, hogy idehaza nem kizárólag a lakóingatlanok energiafelhasználása pazarló, hanem az iparé is. Gyaníthatóan nem kicsit, hanem nagyon.

 

Lenne hova fejlődni.