Amikor az egész Széchenyi tér egy hatalmas piac volt

Sátrakban, földre rakva vagy szekérderékból is árulták portékáikat a XIX-XX. század fordulóján Szegeden. A Klauzál vagy a Széchenyi tér piacnapokon megtelt árusokkal és vevőkkel. Egy-egy ilyen nap valódi társadalmi esemény volt. A századfordulós szegedi piackultúrát is megismerhetjük a Somogyi-könyvtár időszaki kiállításán.
Ollé Réka

2022. január 16. 17:53

Amikor az egész Széchenyi tér egy
hatalmas piac volt

Szegedi ételmesék címmel nyílt időszaki kiállítás a Somogyi-könyvtárban. A január 19-éig, szerdáig látogatható tárlatra a Szegedi Televízió Körút című műsora is ellátogatott, ahol Csizmadia Edit, a kiállítás szerkesztője néhány, csak a tárlatvezetések alkalmával hallható kulisszatitkot is elárult.

 

A piacra járás több volt egyszerű bevásárlásnál, a korabeli lapok rendszeresen írtak a húsok, zöldségek áráról. A garabolyos ünnepek, azaz a piacos napok szerdán és szombaton voltak.

 

  • Lehetett-e kiabálni?
  • És a káromkodás meg volt engedve?
  • Mennyi volt a helypénz?
  • Milyen közegészségügyi szabályok voltak érvényben?
  • Hol volt a kenyérpiac?
  • És mekkora kenyereket árultak?
  • Mi az a tejtermék, amit ugyanúgy lehet ma is kapni, mint a XX. század elején?

 

Nézzék meg Szeged Televízió Körút című műsorának riportját!

 

Nyitóképünk egy 1894-es sztereofotó a Széchenyi térről egy piacos napról a Városháza tornyából nézve. Jobbra a Takaréktár utca sarkán a Takarékpénztár 1864-es első épülete (fotó: Fortepan/Kiss László)