Bukhatjuk az unió soros elnökségét
2023. május 24. 08:18
2024 júliusától hat hónapig Magyarország tölti be az unió soros elnöki tisztjét, csatlakozásunk óta másodjára. Első alkalommal 2011 januárjától láttuk el ezt a fontos feladatot: a soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét és képviseli a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban. Miután jövő tavasszal lesz a következő európai parlamenti választás, plusz jelentősége van annak, hogy a magyar elnökség idején kerülhetnek új vezetők az európai intézmények élére.
A Népszava azonban úgy tudja, az Európai Parlament a június 1-jei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.
Az ötpárti határozati javaslat megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez. Az EP ezért felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni.
Ez az első eset, hogy az uniós képviselő-testület felveti az Orbán-kormány alkalmatlanságát az EU27-ek döntéshozó szervének irányítására, és válaszlépéseket helyez kilátásba.
A szöveg – amely a lap szerint még nem végleges – hosszasan bírálja az egységes piacot sértő magyarországi intézkedéseket. Kifogásolják az egyes vállalatok üzleti érdekeit veszélyeztető döntéseket, a versenytársakat hátrányba hozó diszkriminációt, a megfélemlítési módszereket, amelyeket a miniszterelnökhöz kötődő személyek alkalmaznak abból a célból, hogy ellenőrzésük alá vonják a magyar ipar stratégiai ágazatait.
Az állásfoglalás-tervezet elítéli a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.
A dokumentum megjegyzi, hogy az EP tavaly szeptemberi határozatának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A példák között említik a tanárok jogállásának, szociális és munkajogainak korlátozását.
Daniel Freund, az uniós pénzek felhasználását vizsgáló küldöttség egyik tagja épp a napokban beszélt arról, hogy új nyomásgyakorlási eszközöket kell bevetni Magyarországgal szemben, mert az elmúlt időszakban nem hogy javult volna a jogállamiság helyzete és a korrupció mértéke, épp ellenkezőleg: tovább romlott.
