Máris át kell írni a jövő évi költségvetést a hatalmas infláció miatt – vesztesek között ismét az oktatás és az egészségügy

Alaposan alálőtte a kormány az inflációt. Nagyjából annyira sikerült eltalálni, mint egyszeri meteorológusnak az augusztus 20-i időjárást.
Kékes Viktória

2022. szeptember 05. 10:33

Máris át kell írni a jövő évi költségvetést a hatalmas infláció miatt – vesztesek között ismét az oktatás és az egészségügy

Varga Mihály 2022. június 7-én adta át a 2023. évi költségvetési javaslatot Kövér László házelnöknek. 

 

A pénzügyminiszter azt mondta, a törvényjavaslatban 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 5,2 százalékos inflációval számoltak. 

 

Varga kiemelte azt is, hogy a kormány figyelembe vette a háború és a szankciók hatását, miként a magas energiaárakat, az inflációt, az európai gazdaság lassulását, és a világgazdasági környezet bizonytalanságát is. A javaslatot az országgyűlés 2022. július 19-én elfogadta.

 

Magasabb infláció, alacsonyabb gazdasági növekedés

Az alig két hónapja elfogadott jövő évi költségvetés azonban máris komoly korrekcióra szorul a Népszava cikke szerint. 

 

A tervezett és a valóságos infláció között ugyanis hatalmas eltérés várható: a kormány erre az évre 8,9, jövőre pedig már csak 5,2 százalékos pénzromlással számolt. Ezzel szemben mindkét évben várhatóan 13–14 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak.

 

Ezen felül a kormány idén 4,7, jövőre további 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulált. Az első félévben ugyan 7,3 százalékkal nőtt a gazdaság, ám a harmadik és a negyedik negyedévben az Magyar Nemzeti Bank becslése szerint már 0,4 százalékra lassul. 

 

A jövőre várt 4,1 százalékkal szemben tehát jó, ha 1 százalékkal nőhet a gazdaság. 

 

Nyertesek és vesztesek

És hogy kik lesznek (ismét) a legnagyobb vesztesei a kormány várakozásainál jóval magasabb inflációnak? 

 

Az oktatás és az egészségügy. 

 

Az oktatásra például 2400 milliárd forintot szán a kormány jövőre. Ez az öt százalékos inflációval még négy százalékos reálértéknövekedést jelentett volna, de 13 százalékos drágulás mellett ez már négy százalékos reálértékcsökkenés jelent az oktatási kiadásokban. Az egészségügyre az elfogadott költségvetési törvény 2669 milliárd forintot szán, ami még az 5,2 százalékos infláció mellett is mindössze négy százalékos növekedést jelent. 

 

Ez pedig azt jelenti, hogy már két hónappal ezelőtt is azzal számolt a kormány, hogy a gyógyításra, megelőzésre szánt kiadások csökkennek.

 

Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekre jövőre így is lényegesen több pénz jut mint az idén: a honvédelmi kiadások 1375 milliárd forintra emelkednek, ez nominális 51 százalékos növekedés, amely még 13 százalékos infláció mellett is 38 százalékos reálértéknövekedést jelent. Szintén jelentősen nő az államadósság-kezelés költsége, itt nominálisan 49 százalékos növekedéssel számoltak, ami a kamatok emelkedése és a forint gyengülése miatt indokolt volt. Szintén jelentősen emelkednek a szociális kiadások, ám a részletekből kiderül, hogy ez szinte kizárólag az energiatámogatásoknak köszönhető. Ezek nélkül a szociális kiadások reálértéke is csökkenne.

Vélemények

mutasd mind