Egy igazi klasszikus musical-legenda premierje zárja idén a kilencvenes éves Szabadtéri Játékok műsorát.

Leonard Bernstein West Side Story-ját 1965-ben, négy évvel a 11 Oscar-jelölést besöprő filmadaptáció megjelenése után egyszer már bemutatták a Dóm téren. Ez volt a Szabadtéri Játékok első musical produkciója.

A világhírű történet New York West Side negyedében játszódik, ahol két egymással rivalizáló banda szeretné megszerezni a környék feletti egyeduralmat.

A Jets, a második generációs amerikai tinikből álló banda és a Puerto Ricó-i immigráns fiatalok bandája, a Cápák közötti feszültség a végsőkig fokozódott. Mindennaposak az utcai összetűzések, és kitörni készül a bandaháború.

A két banda vezetői találkozóra készülnek, ahol megbeszélhetik egy utolsó nagy összecsapás részleteit.

A győztes mindent visz – ez a jelszó. Csakhogy a szerelem beleavatkozik az eseményekbe. A Jets egyik alapítója, Tony ugyanis szemet vetett a Cápák vezetője, Bernardo gyönyörű húgára, Mariára. Szerelmük azonban – akárcsak Rómeó és Júlia történetében – tragédiába torkollik.

– Ebben a darabban végül mindenki elbukik. Itt nincsenek győztesek, csak vesztesek. Mindennek halál a vége. Engem sokkal jobban érdekel a történetben az, hogy megtaláljam, mitől van ilyen hatalmas indulat, düh ezekben a fiatalokban – mondta Alföldi Róbert rendező a szerdai közönségtalálkozón a Reök-palotában.

A beszélgetést vezető Jászay Tamás kérdésére arról is beszélt, nem volt szükség arra, hogy aktualizálja a darabot, bár több mint hat évtizede született, minden jelenete ma is él: egy olyan háborús konfliktus, ahol a végén már senki sem tudja, miért zajlik a harc, csak egy kicsi túltolják az egészet és ebbe mindenki belehal. Ehhez nekünk, ma élő embereknek is nagyon sok közünk van.

– Talán attól is ilyen mai, hogy lehántottam róla a klasszikus musicales étoszt és a nyálat. Így egy erős, határozott konfliktusokkal teli előadás lehet a vége. Itt minden konkrét az első pillanattól az utolsóig. Ez egy zenedráma, ahol pontos ütemre kell ölni és szeretni, ha valaki lemarad, borul az egész. Sűrű, szikár előadás lesz a Dóm téri – mondta Alföldi.

Az előadás szegedi adaptációjáról az is kiderült, hogy hosszan zajlott az egyeztetés a jogtulajdonosokkal arról, mit lehet, és mit nem lehet csinálni a darabbal.

– Kaptam egy nyersfordítást, és az alapján magam csináltam meg a magyar szövegkönyvet, amit végül négykörös egyeztetés során fogadtak csak el a jogtulajdonosok. Szinten mindenben ragaszkodtak az eredeti szöveghez, ma már látom, igazuk volt.

A színészekre hatalmas terhet rak a rengeteg gyors mozgás, ahogy be kell lakniuk az ezer négyzetméteres Dóm téri színpadot, amin szinte nem is lesz díszlet.

– Kis vagy nagy színpadon játszani lelkileg ugyanaz a teher, belül mindent ugyanúgy fel kell építeni, ha valami nincs meg kicsiben, az nagyban sem fog működni – mondta az egyik főszereplő, a Máriát alakító Ágoston Katalin, aki szerint technikailag is nagy tudatosságot és pontosságot igényel a szegedi előadás.

Az egész csapat – többek között Kocsis Dénes, Koltai-Nagy Balázs, Nádasi Veronika, Brasch Bence, Stohl András, Bezerédi Zoltán és Medveczky Balázs – nagyszerűen próbál Alföldi Róbert szerint.

– Szinte már megrendítő, hogy mennyire együtt vannak a színpadon. Tűpontosan rakják fel az előadást a deszkákra, pedig nagyon sokfelől, nagyon más iskolákból jöttek, de nagyon magukénak érzik a darabot. Nem is kell velük balettozni a próbákon, nincs mellébeszélés, mindenben gyorsan megértjük egymást. Elmondom, mit kérek, és ők megcsinálják. A színház is olyan, mint a szex, nem beszélni kell róla, hanem csinálni – mondta a rendező.

Ami ez estben nem is olyan könnyű feladat, hiszen a hatalmas lelki teher mellett az előadás nagyon komoly fizikai erőnlétet is kíván a színészektől. Brasch Bence saját bevallása szerint először nagyon meg is ijedt a koreográfiától, a bonyolult mozgásformáktól, de sok gyakorlás után ma már szívesen próbál.

A Tonyt alakító Kocsis Dénesről is folyamatosan folyik a víz a próbák során, mert mindenhová másodpercnyi pontossággal kell odaérnie, miközben énekel. Ez egy ezer négyzetméteres óriásszínpadon komoly fizikai teljesítményt követel a színészektől.

Alföldi Róbert egy üres teret kért a díszlettervezőtől, Kálmán Esztertől. Mindössze a tűzlépcső jelenik majd meg, mert azt nem lehetett elspórolni, így valójában a semmiért ölik majd egymást a darabban.

– Nem is tudok szebbet elképzelni, mint amikor egy színész áll egy üres színpad közepén. A lényeg mindig belül van – mondta Alföldi.

A péntek esti bemutatót követően a hét végén még két alkalommal, majd augusztus 20-án, 21-én és 22-én is láthatják a nézők a darabot, ami az idei, jubileumi Szabadtéri Játékok Dóm téri záró produkciója is egyben.

A darab utóéletéről Alföldi Róbert elmondta, januárban egy alkalommal a Budapest Arénában is bemutatják majd, további sorsa pedig attól függ, hogyan fogadják a nézők.

rag