Alapvetően formálja a magyarok értékrendjét a kormányzati kommunikáció

Az uniós országok közül állampolgárai közül a magyarok tolerálják leginkább a korrupciót, értékrendjükben az orosz–ukrán háború kapcsán az EU-átlagot messze meghaladóan a biztonság áll minden más érték, például a szolidaritás előtt, és nagyon sokan relativizálják az orosz agressziót is. Miért ennyire mások a magyarok? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Kerényi György, a Szabad Európa újságírója. Két szociológus, Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, és Ságvári Bence, a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa segített az értelmezésben.
Kékes Viktória

2022. május 09. 12:40

Alapvetően formálja a magyarok értékrendjét a kormányzati kommunikáció

A korrupció elfogadottá vált

Az Eurobarometer 2020 júliusi közvélemény-kutatása szerint, míg az Európai Unió lakosainak átlagosan 69 százaléka tartotta elfogadhatatlannak a korrupciót, addig a magyarok mindössze 38 százaléka vélekedett így. Hazánkban mérték a legalacsonyabb értéket. 

 

Mi lehet a különbség oka? 

 

Ságvári Bence szerint

 

„Magyarországon a korrupció mértékének társadalmi észlelése nem nagyon különbözik más kelet-európai és mediterrán országokétól. Amiben mások vagyunk, az a korrupció megítélése és az ebből következő elfogadottsága”.

 

Kiss Tamás arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrupció megítélése a fejlődéshez kötődő képzetektől függ. 

 

„Az antikorrupció és a fejlődés közötti megkérdőjelezhetetlen és magától érthető összefüggés képzete sokkal inkább jellemzi a környező országokat, mint Magyarországot. Ez az értékrendbeli különbség az oka Magyarország egyedülálló helyzetének.”

 

Magyarul a magyarok nem hisznek abban, hogy a korrupció lebontása teret enged a fejlődésnek, ráadásul a társadalom többségével elhitethető, hogy az olyan intézmények, mint pl. az Európai Korrupcióellenes Ügyészség megkérdőjelezik a magyar szuverenitást, amelyet a kormányzati kommunikáció egyik központi eleme. 

 

„A magyar társadalomban nincs jelen az a gondolat, hogy az alacsony szintű korrupció a közös és igazságos gyarapodás záloga lenne. A magyar választópolgár azt látja, hogy a környezetében észlelhető fejlődés mögött sokszor az erőforrások illegális vagy morálisan erősen megkérdőjelezhető megszerzése áll, vagy a szabályok a közérdek helyett a beruházói érdekeknek megfelelően változnak. Akkor lett felújítva az iskola, a kórház, készült el a sportpálya, amikor X. Y. politikus, képviselő vagy polgármester volt hatalmon, aki közvetlen összeköttetésben van mondjuk a kormányzó párttal vagy a megfelelő körökkel.”

 

Márpedig ez a rendszer Magyarországon elfogadottá vált, már csak azért is, mert nem láttunk erre működőképes ellenpéldát a rendszerváltás óta.

Szolidaritás helyett biztonság

Az általunk is szemlézett nemzetközi Ipsos közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy a magyarok mindössze 38 százaléka lenne hajlandó többet fizetni a földgázért és a kőolajért Ukrajna szuverenitásának megőrzése érdekében. Ezzel szemben a lengyeleknél ugyanez a szám 76 százalék. 

 

Ságvári Bence szerint nincs ebben semmi meglepő:

 

„Ahol a biztonság iránti természetes emberi vágy összetalálkozik a szolidaritás elé helyezett önérdekkövetést támogató uralkodó társadalmi diskurzussal, ott a mérleg – legalábbis a szavak szintjén – ennek irányába fog elbillenni.” - állítja a szociológus.

 

Kiemelkedő Putyin-pártiság Európa-szerte

Ennek egyik közvetett okát Ságvári az erős vezető társadalmi elfogadottságában látja:

 

„A kutatások azt mutatják, hogy a magyar társadalomban létezik egy nem elhanyagolható méretű társadalmi csoport, amely elfogadja és támogatja azt az elképzelést, hogy egy ország élén elfogadható az erőskezű, akár törvények felett álló vezető”.

 

Kiss Tamás szerint Putyin annyiban fontos példa, hogy pártolásában is a nyugati mainstreammel szembeni kritika, a liberális nemzetközi rendnek, a demokráciaexportnak, a nyugati gyarmatosításnak a kritikája jelenik meg. Ebben az értelemben az oroszok megjelenhetnek a nyugati kolonizációval szembeni hősként – mondja.

A magyar néplélek Orbán Viktor sikerének egyik alapja

Összefoglalva: a magyar nép értékrendszerének vannak történeti meghatározottságai, bizonyos mintázatok generációkon keresztül öröklődnek. Ezekre épít rendkívül tudatosan Orbán Viktor.Ennek a felismert értékrendnek bizonyos aspektusait erősíti fel majd kínál rájuk megoldást és megnyugvást.

 

A teljes beszélgetés elolvasható itt

Címlapon

mutasd mind