Akkora az aszály Szeged környékén, hogy kilocsolhatnánk a Tiszát, az is kevés lenne

Az elmúlt évek legszárazabb napjait éljük: a hetek óta tartó kánikula és csapadékhiány leginkább a mezőgazdaságot sújtja. Sáringer Sándor Tamás szerint a Tisza vize sem lenne elegendő az öntözéshez.
Halmai Dávid

2022. július 05. 15:31

Akkora az aszály Szeged környékén,
hogy kilocsolhatnánk a Tiszát, az is kevés lenne

– Az idei kánikula minden idők legnagyobb aszályát és szárazságát hozta magával a Dél-Alföldre – nyilatkozta Sáringer Sándor, a Karotin Kft. ügyvezetője, aki a Szeged Televíziónak megmutatta a földjeiken az elszáradt kukoricát: megbarnultak az alsó levelei, a csőkezdemény pedig öntözés híján el fog sorvadni, nem fog rendes termést hozni. A termőföld a szárazság miatt már berepedezett.

 

A történelmi mértékű szárazság a térség gabonaterményére is hatással volt. A Karotin Kft. a napokban fejezi be minden idők legrövidebb nyári aratási szezonját. Mindössze tíz nap alatt több mint ezer hektárt takarítottak be, ami a tavalyi évhez képest féltermést jelent. A termesztett durumbúza minőségével nem, inkább a mennyiségével volt gond. Hektáronként csupán 26 mázsás hozamot tudtak feldolgozni. A közönséges búza esetében hasonló a helyzet. A betakarított termés kilencven százaléka étkezési minőségű, tíz százaléka pedig takarmányi jellegű; összesen 49 mázsát takarítottak be az idei szezonban.

 

– Jóslásokba nem szívesen mennék bele. Ha csapadékosabbra fordulna az idő, akkor egyes tábláinkon javulhatna a helyzet, de legjobb esetben is csak féltermésünk lehet, vagy még az sem – számolt be Sáringer Sándor Tamás.

 

Egy nagyobb csapadékmennyiség már a kukoricák esetében sem tudna csodát tenni. A közelmúlt kisebb záporainak nem volt különösebb hatása a kukoricatermés állapotára. Hasonlóan a búzához, féltermésnél nagyobb hozam nem várható a térségben.

 

Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének docense szerint a tartós hőség és az aszály oka az éghajlatváltozás. A sarkvidékek hőmérsékletének emelkedése miatt a ciklonok elkerülik Európa nagy részét, így a jelentős csapadékhullámok is elmaradnak. A dél-alföldi térségben közel másfél hónapnyi csapadékkiesést mértek, aminek súlyos következményei lehetnek a mezőgazdaságra nézve. Erről a Szeged Podcast századik adásában is beszélt az éghajlatkutató.

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind