Akár a gyomorrákot is könnyebben elkerülhetjük a szegedi tudós, Röst Gergely legújabb epidemiológiai modelljének köszönhetően

A rezisztens, azaz ellenálló baktériumok terjedésére állított fel új epidemiológiai modellt Röst Gergely, az SZTE Bolyai Intézetének matematikusa a Semmelweis Egyetem két munkatársával közösen. Kutatási eredményeiket a Nature Communications folyóiratban mutatták be.
Akár a gyomorrákot is könnyebben elkerülhetjük a szegedi tudós, Röst Gergely legújabb epidemiológiai modelljének köszönhetően

Az SZTE csütörtöki közleménye szerint

az utóbbi években azt vették észre az orvosok, hogy a Helicobacter pylori fertőzés – ami gyomorfekélyt, nyombélfekélyt és gyomorrákot is okozhat – kezelése a clarithromycin nevű antibiotikummal egyre ritkábban sikeres. Ennek oka az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességének növekvő gyakorisága.

Ezt, illetve ehhez hasonló, a makrolidok közé tartozó antibiotikumokat számos más betegség esetén is alkalmaznak, amik ugyanúgy hozzájárulhatnak a gyakoribb rezisztenciához.

A rezisztens baktériumok terjedése az egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívás.

A Semmelweis Egyetem két munkatársa, Kocsmár Éva és Lotz Gábor, valamint Röst Gergely által végzett kutatás célja annak kiderítése volt, hogy honnan ered e baktérium antibiotikum-rezisztenciája. A kutatók 4744 fertőzött beteg gyomorbiopsziás mintáját vizsgálták meg, és megnézték, hogy a betegek múltbeli gyógyszerfogyasztása milyen összefüggésben van a rezisztencia gyakoriságával.

A vizsgálat során megállapították, hogy a betegek egy jelentős része soha nem szedett makrolid típusú antibiotikumot, mégis azzal szemben rezisztens baktériummal volt megfertőzve. Ezt nevezik primer rezisztens fertőzésnek.

A Röst Gergely és kutatótársai által készített modell részletesen leírja a különböző típusú Helicobacter pylori-fertőzések terjedését, és közben figyelembe veszi a lakosság gyógyszerfelhasználását is. A számítások szerint ezeknek a betegeknek a döntő többsége már eleve a rezisztens baktériummal fertőződött meg.

A járványdinamika azt is megmutatta, hogy az egyéb célú makrolidok fogyasztásának csökkentése mennyivel mérsékelhetné rezisztencia kialakulását.

A Helicobacter pylori-fertőzés célzott gyógyszeres kezelés nélkül nem gyógyítható, és ugyan a kórokozó a teljes népesség mintegy felében megtalálható tünetmentesen, betegség kialakulása esetén komoly szövődmények – gyulladásos és daganatos rendellenességek – fordulhatnak elő, ha nem sikerül hatékony gyógyszert alkalmazni a kórokozó ellen.

Nemzetközi példák is alátámasztják, hogy a kezelések észszerűsítésével jelentősen csökkenthető az antibiotikum-fogyasztás.

Az ilyen kutatások nagyban elősegítik olyan kezelési módok kidolgozását, amivel csökkenthető a lakosság körében a rezisztencia további növekedése.

Röst Gergely annak a tudóscsoportnak a tagja, akik rendszeresen tanácsot adnak a kormánynak a járványkezeléssel kapcsolatosan (amit a kormány aztán vagy megfogad, vagy nem), így a szegedi tudósról főként a koronavírus-járvány kapcsán írtunk az elmúlt hónapokban, a róla szóló cikkeink ide kattintva olvashatók.

Tovább olvasom