Ahogyan a tehetség kitapossa magának az utat – cigány festők tárlata a TIK-ben

Hősök és példaképek, a roma önazonosság nagyszerű példái Bari Janó és Gaudi Márton, akiknek a József Attila Tanulmányi és Információs Központban nyílt tárlata.
Bod Péter

2022. április 05. 13:55

Ahogyan a tehetség kitapossa magának
az utat – cigány festők tárlata a TIK-ben

– Érdekes dolog a cigány önazonosság – mondta el a kiállítást megnyitó beszédében Povedák István antropológus, a Moholy-Nagy Egyetem oktatója, aki több éve tanít az idén fennállása tizedik évfordulóját ünneplő Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumban. Mint fogalmazott: a cigányságának nincsenek hősei. Leginkább azért, mert írásos források nem őrizték meg, és nem nevezték meg azokat. Ez a kutató szerint leginkább a vándorló életmódra és az írásbeliség használatának mellőzésre vezethető vissza.

 

Vagyis valójában vannak.

 

Még pontosabban: lennének, ha sikerülne őket felmutatni. Egyebek mellett ezt a célt szolgálja a Szakrális bevésődések című szegedi kiállítás, ahol egyszerre mutatják be a Vácon élő és alkotó Bari Janó, valamint a makói Gaudi Márton festményeit.

 

 

A példaképnek állítható cigány származású embereket keresték és találták meg Bari Janó és Gaudi Márton személyében. Bari tizenegytagú családban nőtt fel, kamaszkorából négy évet nevelőintézetben töltött. Gaudi Márton édesapja fazekasmester, így esetében az alkotással való találkozás már a családban megtörtént, ám innen még nem vezetett számára egyenes út a képzőművészet világába.

 

– A mostani kiállításnak két éve kellett volna megnyílnia, de a koronavírus-járvány közbeszólt. A tárlat ötlete a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumban merült fel, amelynek egyik kurzusán a romaidentitás volt a téma – hangzott el Povedák István köszöntőbeszédében.

 

A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium diákjai tanáruk kíséretében kereste fel a két alkotóembert, és így merült fel a gondolat, hogy közös kiállítás szervezzenek.

 

– Különböző stílusjegyek jellemzik a két autodidakta művészt, mégis rokonlelkek – ezt már Varga Márta kommunikációs szakember mondta el kiállításmegnyitó beszédében. Mint fogalmazott: a cigány művészet Nyugat-Európában a XIX. században, Magyarországon viszont csak az 1960–70-es években jelentkezett. Vagyis a megkésettség ebben az esetben kész tényként fogadható el, noha ez a jelen alkotóinak nem feltétlenül hátrány – ezt már mi tesszük hozzá.

 

Bari Janó mögött három-négyszáz kiállítás áll, közel ötven éve fest; soha nem tervezi meg előre képeit. Nem véletlen, hogy a legismertebb hazai roma festők közé tartozik.

 

Gaudi Márton előbb terrakotta szobrokat készített, majd ezt követően kezdett el festeni a Kazincbarcikán született Makó élő művész, aki úgy véli, hogy legnagyobb hatást rá Munkácsy, Salvador Dalí és Antoni Gaudí gyakorolta.

 

Tiszteletet parancsoló az a konok következetesség, ahogyan ez a két ember nem hagyta elveszni magában tehetségét, és a kedvezőtlen külső körülmények ellenére művésszé érlelte és képezte magát.

 

A TIK földszintjén nyílt tárlat kapcsolódik a Nemzetközi Roma Naphoz, része az egyetem tavaszi fesztiváljának. Az április 14-éig látogatható kiállítás megérdemli figyelmünket.

 

Bár az eseményre szóló meghívó szövegében következetesen a roma kifejezés szerepel, a hétfőn délután nyílt kiállításon vegyes hangoztak el a roma és a cigány kifejezések, így nem a politikai korrektség felrúgása ebben a cikkben az erre vonatkozó vegyes fogalomhasználat.