Áder János Karikó Katalinról, a koronavírusban elhunytakról, árváikról és az oltások fontosságáról is beszélt újévi köszöntőjében

„Kívánom, hogy az új esztendőre ne csak megmaradjon, de meg is erősödjön bennünk a tenni akarás, hogy ne győzzön le minket a fásultság, a beletörődés” – mondta Áder János köztársasági elnök a Himnusz elhangzása után a közmédia több csatornáján közvetített újévi köszöntőjében.
Cservenák Zoltán

2022. január 01. 00:21

Áder János Karikó Katalinról, a koronavírusban elhunytakról, árváikról és az oltások fontosságáról is beszélt újévi köszöntőjében

Idézett a közelmúltban elhunyt világhírű magyar pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály egyik írásából: „az életünket élhetjük sakkbábuként, külső erők által irányítva, vagy kezünkbe is vehetjük a gyeplőt. (...) Láthatjuk magunkat folyton áldozatként, de mennyivel más megelégedéssel elmerülni a munkában”.

 

Hangsúlyozta, hogy tavaly is sokan voltak, akik nem hagyták magukat, győzni tudtak a tehetetlenség, a csüggedés felett.

 

Mint mondta, az esztendő kezdetéhez sokaknak hozzátartozik az új évvel induló tiszta lap, a kalendárium: „keressük az ünnepnapokat, rögzítjük a családi eseményeket, a fontos határidőket”. A valóság azonban olykor átírja a terveket – tette hozzá.

 

Áder János arról is beszélt, hogy az előttünk járó nemzedékek többször átéltek háborús időszakokat, amikor életük nem a maga természetes rendje szerint alakult.

 

Példaként azt említette, hogy Márai Sándor naplójában leírta, milyen különös élmény volt számára Budapest ostroma idején lapozgatni egy 1945-ös naptárt. A második világháború legsúlyosabb hónapjaiban mindenki elszokott attól, hogy terveket szövögessen, távlatokban gondolkodjon. „Ma valahogy így vagyunk a világjárvánnyal, annak is immáron a második esztendejével”.

 

Szerinte 2021 sok mindenben hasonlított 2020-hoz, a járvány hullámainak megfelelően jobb és rosszabb időszakok váltották egymást. Az államfő szerint a járvány két esztendeje között az volt az óriási különbség, hogy 2021-ben már rendelkezésre álltak a védekezéshez szükséges eszközök.

 

„Az oltások lehetővé tették, hogy életeket mentsünk”, és kevesebb korlátozással tudjuk átvészelni a járványt – mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy ma a világ leginkább ünnepelt tudósa Karikó Katalin, az újgenerációs koronavírus-vakcinához szükséges technológia kidolgozója.

 

Áder János beszédében arra kérte a nézőket, hallgatókat, hogy gondoljanak mindazokra, akiknek „nevét sem tudjuk”, pedig naponta ezerszám adták be az oltásokat, fogták a haldoklók kezét, működtették a szociális intézményeket, „óvták a biztonságunkat, védték határainkat”, földet műveltek, szolgáltatást nyújtottak.

 

Az újévi naptárban még nem látható, hogy melyik az a hónap, az a hét, az a nap, amikor „végre felszabadulunk a járvány nyomasztó, fenyegető terhe alól”, mindenki türelme, figyelme, kitartása kell ahhoz, hogy ez mielőbb megvalósuljon – szögezte le Áder János, aki beszéde végén ismét Márai Sándort idézte: „az emberrel nemcsak történnek a dolgok. Az ember csinálja is azt, ami történik vele”.

 

A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.