A több mint kétszáz éves Don Giovanni farmerben és edzőcipőben szédíti a nőket a Szegedi Nemzeti Színházban

A fizikai színház modern eszköztárával kelti életre a több mint kétszáz éves Mozart operát Horváth Csaba rendező a Szegedi Nemzeti Színház legújabb produkciójában. A Don Giovannit, bár a mű 1787-ben született, máig az operairodalom legobszcénebb darabjaként tartják számon. Frissességéből, időszerűségéből mit sem veszített, a dinamikus szegedi előadás pedig egyszerre szól a ma nézőjéhez és mégis időtlen.
Rafai Gábor

2022. március 18. 11:09

A több mint kétszáz éves Don Giovanni farmerben és edzőcipőben
szédíti a nőket a Szegedi Nemzeti Színházban

A feslett életű kalandor figurájának megkomponálása előtt a legenda szerint még magával Casanovával is konzultált Mozart. Az operát most a fiatal szegedi operatársulattal állította színpadra Horváth Csaba, az előadás premierje pénteken este lesz a nagyszínházban.

 

A rendező-koreográfus, a Forte Társulat megalapítója és vezetője bár a zenéből indul ki, végül mindig a testből igyekszik fogalmazni mondanivalóját, azaz számára a testbeszéd legalább olyan fontos, mint a verbalitás vagy a zene. Ráadásul az operát olasz nyelven adják elő, ezért a mozdulatoknak, a gesztusoknak, a színészi játéknak kiemelt jelentősége van, hogy a közönség is értse, mi is történik valójában a színpadon.

 

– A zene mellett a mozgással, a testtel való kifejezés a színház legősibb nyelve. Ezért most is arra törekszem, hogy az énekesek minden mozdulatát a belső érzelmek hívják elő és ne pusztán az adott koreográfia – mondta a rendező, aki alaposan leporolta Mozart operáját, szinte csak a zenei vázat hagyta meg, hogy a történettel minél közelebb tudjon kerülni a ma nézőközönségéhez.

 

Az opera története szerint az álarcos Don Giovanni a kormányzó lányának, Donna Annának a szobájába lopódzik, ám a lány elutasítja az ismeretlent. A zajra a kormányzó is felébred és párbajra hívja. A lovag leszúrja és elmenekül. Anna és jegyese bosszút esküszik, csakúgy, mint a városba érkező Donna Elvira, akit a lovag elcsábított, majd faképnél hagyott. 

 

 

Don Giovanni közben a csinos, fiatal menyasszonyra, Zerlinára vet szemet, amikor felbukkan Anna, Elvira és Ottavio. A lovag kereket old, majd elbizakodottságában a kormányzó sírján álló szobrát hívja meg vacsorára – ami a szegedi előadásban el is megy, majd a pokolra küldi Don Giovannit.

 

Ez csak az egyik különlegessége az előadásnak. Horváth Csaba a főhőst farmebe és bőrdzsekibe bújtatja, álarc helyett pedig baseball sapkával és napszemüveggel takarja el az arcát. Szolgája, Leporello pulóverben, kapucnival és sportcipőben igyekszik gazdáját féken tartani, nem sok eredménnyel. A színház tánckarának tagjai pedig, akik szinte az egész darabban fel-fel bukkannak a színpadon, miniszoknyában és topban táncolnak a lányok, olykor boxeralsóban a fiúk.

 

 

– Don Giovanni a világ legnagyobb nőcsábásza. Mindenütt próbálkozik, de számára nem a siker a fontos, hanem maga a próbálkozás, az újabb és újabb kihívás és lehetőség élteti. Ezért nem éli meg kudarcként, ha nem sikerül a kiszemelt nőt meghódítania. De végül őt is utoléri a sorsa, ez a fajta életvitel ugyanis nem maradhat megtorlás nélkül – mondta az opera zenés közönségtalálkozóján Szélpál Szilveszter, akinek a Varázsfuvola Papagenója után ez a második Mozart főszerepe Szegeden.

 

Don Juan alakja a spanyol hódítások idején született. Az akkori világ az amerikai aranypartoktól a flandriai kincses városokig tele volt spanyol kalandorokkal, akik fittyet hánytak erkölcsnek, törvénynek, emberségnek. Ezt a véreskezű, komisz kalandort értelmezte azután át a feudális világ saját társadalmának felfogása szerint és helyzete át Don Giovanniként a XVII-XVIII. század történelmi környezetébe, mint dúsgazdag főnemest, aki megszokta, hogy szeszélyeinek és vágyainak nincsenek korlátai.

 

A Mozart opera főhősének sincsenek erkölcsi aggályai: önző, habzsolja a nőket, számára minden csak játék. Az ő világában a kalandvágyon kívül semmi más nem létezik. Szexfüggő, erotomán, szenvedélyes kalandor, de a lelke mélyén mégis bátor, mert végül képes szembenézni a halállal.

Ezeket az örökérvényű emberi tulajdonságokat igyekszik megmutatni a szegedi előadás akkor, amikor a kétszázharmincöt éves operát leporolva azt üzeni, Don Giovanni közelebb van hozzánk időben és térben, mint azt eddig hittük, a főhős pedig egy kicsit minden férfiben ott lakozik.

 

 

A szegedi produkció jelmeztervezője Benedek Mari Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező, a szinte végletekig letisztult, de jól funkcionáló díszletet két ifjú alkotó, Kiss-Benedek Kristóf és Kalászi Zoltán tervezte. 

Wolfgang Amadeus Mozart két felvonásos operáját, a Don Giovannit március 18-án, pénteken este 7 órakor mutatják be olasz nyelven a nagyszínházban. A háromórás előadást április végéig még három alkalommal láthatják a nézők.

 

Szereplők 

Donna Anna: Ferenczy Orsolya / Kriszta Kinga

Donna Elvira: Dobrotka Szilvia / Horák Renáta

Zerlina: Máthé Beáta / Bordás Barbara / Varga Anna

Don Giovanni: Szélpál Szilveszter / Sándor Csaba

Leporello: Cseh Antal

Masetto / Komtur: Kelemen Dániel

Don Ottavio: Tötös Roland

 

Alkotók 

Díszlettervező: Kiss-Benedek Kristóf / Kalászi Zoltán

Jelmeztervező: Benedek Mari

Koreográfus: Hajdu Anita

Karigazgató: Flórián Gergely

Zenei asszisztens: Herman Szabolcs / Zalánki Rita

Súgó: Zsoldos Anikó

Ügyelő: Kürtös Petra

Rendezőasszisztens: Birkenstock Rebeka

Vezényel: Dinyés Dániel / Hermann Szabolcs

Rendező: Horváth Csaba

 

Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara.