Importfüggetlen energiából lesz meleg Szegeden: a háború és a brutális gázáremelkedés miatt is jó ötlet volt a szegedi távfűtés geotermikus átállása

Az orosz–ukrán háború új megvilágításba helyezte a szegedi távfűtés geotermikus rendszerre való átállását, mert a gáz ára időközben az egekbe szökött. Ha ma kellene megvenni a Szetávnak a távfűtéshez szükséges gázt, az 4 milliárd helyett 14–15 milliárd forintba kerülne.
Bod Péter

2022. március 08. 07:30

Importfüggetlen energiából lesz meleg Szegeden: a háború és a brutális gázáremelkedés miatt is jó ötlet volt a szegedi távfűtés geotermikus átállása

Rendhagyó bevezetőt tartott azon a programnyitón Kóbor Balázs, a Szetáv Kft. ügyvezetője, ahol bejelentették, hogy újabb öt városrészben indul meg a távhőszolgáltatás geotermikus rendszerének kiépítése Szegeden. Négyben ez már megtörtént, és ezek próbaüzeme folyamatos volt az elmúlt hónapokban.

 

A Szetáv első embere a szegedi geotermikus program kapcsán arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban az egekbe szökött a gáz ára, amiért szerinte alapvetően az orosz–urán háború okolható. 

 

A szegedi távfűtéshez legutóbb 4 milliárd forintért vásároltak gázt, amit ha mai árakon kellene megtenni, az 14–15 milliárd forint lenne. És abba egyelőre mintha senki nem gondolna bele, hogy ha minden így marad, a különbözet honnan lesz előteremthető.

 

A gázpiacon az elmúlt napokban nagy volt a csend, és ez rendre vihar előtti csendet szokott jelenteni – mondta Kóbor Balázs, amivel arra utalt, hogy a hazai gáznagykereskedők egyelőre nem jelentkeztek az olyan nagy felhasználóknál, amilyen a Szetáv Kft. is. 

 

A távhő ára hatóságilag szabályozott, így a fogyasztóknak nem kell azzal foglalkozniuk, mennyibe kerül a gáz, mert annak árától függetlenül fizetik ezt a rezsiköltségüket. 

 

A rezsicsökkentés miatt az állam a távhőkasszával 40–50 milliárd forintot fordít jelenleg arra, hogy országosan kiegyenlítse a tényleges költség és a felhasználók által fizetett összeg közötti különbséget. A mai gázárakat alapul véve szerény becslésem szerint ez akár 350 milliárd forintra is emelkedhet

 

– fogalmazott a programnyitón Kóbor Balázs. Hozzátette: azzal a szakemberek régen tisztában voltak, hogy nem lesz mindig olcsó a gáz, de az alternatív energiaforrásokra való átállásban vajmi kevés történt idehaza.

 

Elkéstek

 

– foglalta össze Kóbor egyetlen szóba, mi történt ezen a téren az elmúlt tizenöt évben. Hiszen nem lehet hirtelen átállni gázról geotermikus vagy más energiahordozóra, ez éveket vesz igénybe.

 

Geotermikus fúrás Makkosházon, az Agyagos és Gyöngyvirág utcánál
(Fotók: Iványi Aurél)

 

Ehhez azt is hozzátette, hogy Szegeden is csak 2018-ban kezdődött meg a geotermikus rendszer kiépítése. Nem véletlen, hogy még félkésznek sem nevezhető jelenlegi állapotában – ezt már mi tesszük hozzá. 

 

A geotermikus távfűtési rendszer szegedi kiépítése mellett eddig, a viszonylag alacsony gázárak mellett az egyetlen komoly érv az volt, hogy jelentősen csökkenti a városban a károsanyag-kibocsátást. Igaz, miután hatósági áras, akkor sem lett volna olcsóbb, ha a gáz helyett geotermikus energiával fűtik az itteni rendszert – tette hozzá a szakember. 

 

Az új helyzetben, a szomszédban dúló háború miatt a létrejövő új szegedi távhőrendszernek több előnye is lesz. 

 

A mélyből érkező meleg víz importfüggetlen, mellette a széndioxid-terhelés is csökken Szegeden, és a város alatt kétezer méter mélyben található meleg víz biztosan van, a gázról ezt már ezzel az egyértelműséggel nem lehet elmondani

 

– foglalta össze az elmondottakat a szegedi távhőszolgáltató vezetője.

 

Bár Kóbor Balázs nem elemezte ennél részletesebben a témát, szavai mégis arra utaltak, hogy a szomszédban zajló háború miatt a gáz ára tartósan nagyon magas maradhat. Persze, létezhet ennél rosszabb forgatókönyv is. 

 

Magyarország a földgázszükségletének közel 90 százalékát Oroszországtól szerzi be, így az orosz szállításoktól való függésünk elképesztő mértékű. És ki tudja jelenleg arra a választ, mi történik akkor, ha valamilyen ok miatt megszűnnek az onnan érkező gázszállítások?

 

A szegedi távhőrendszer átállása geotermikus energiára biztonságot jelent hosszú távon a városnak. 

 

Ha elkészül, 28 ezer lakásban és 500 intézményben lesz importfüggetlen energiából biztosítható a meleg.