A szegedi egyetemnek eddig megítélt kutatási pénzek nincsenek veszélyben, de a jövő nagyon sötét

Nem csupán az a gond, hogy jövőbeli kutatáshoz szükséges eurómillióhoz nem jutnak hozzá a szegedi alapítványi formában működő egyetem oktatói és kutatói. Reális a veszély, hogy az európai kutatások vérkeringéséből is hosszú évekre kirekesztik a hazai egyetemek többségét.
Bod Péter

2023. január 25. 17:28

A szegedi egyetemnek eddig megítélt kutatási pénzek nincsenek veszélyben, de a jövő nagyon sötét

A Európai Unió kutatási és fejlesztési pályázatából, a Horizon Europe-ból kizárták a magyarországi alapítványi egyetemeket, mert az azokat működtető kuratóriumok többségében politikai kinevezettek találhatóak. Ezért gazdálkodásukat átláthatatlannak ítélte meg az Európai Bizottság. 

 

Ahogyan erről az elmúlt napokban többször írtunk, a Momentum szegedi szervezete közérdekű adatigényléssel fordult a szegedi egyetemhez, hogy megtudják: hány megítélt pályázata fut az egyetemnek a Horizon Europe 2020-on.

 

Az egyetem kedden elküldött válaszából kiderült, hogy a 2021-gyel induló pályázati ciklusban összesen harmincöt, a szegedi egyetemhez köthető pályázatot bíráltak el kedvezően, és ezek összesen 8 962 500 eurós támogatást kaptak, ami nagyjából 3,5 milliárd forintot tesz ki. 

 

Ezeket a pénzeket megítélték, ezek nincsenek veszélyben – erősítette meg a Szeged.hu-nak és a Szeged Televíziónak nyilatkozó Halász Noémi, a Momentum szegedi alelnöke. Ráerősített arra, hogy futó pályázatokat nem érinti az Európai Bizottság nemrégiben hozott döntése, amivel felfüggesztette a hazai alapítványi egyetemek részvételét a Horizon Europe-ban.  

 

Az Európai Bizottság döntése azt jelenti, hogy a szegedi egyetem ilyen és hasonló nagyságrendű fejlesztési összegektől fog elesni, mert pályázataikat a jövőben nem fogadja be az összesen 95,5 milliárd eurós pénzkerettel rendelkező kutatási-fejlesztési pályázat. A keretből nagyjából 2 milliárd juthat az országnak.

 

A szegedi egyetemtől megkapott pályázati listából kiolvasható, hogy nagy összeghatárok között szóródnak az itteni pályázóknak megítélt összegek. Található köztük két- és másfélmillió eurós támogatás, ami hozzávetőleg 800 és 600 millió forintnak felel meg.

 

Többségében ennél kisebb összegű támogatások találhatóak a pályázatokhoz csatolva, 150 000 és 400 000 euró között, valamint 100 000 euró alatt. 

 

Halász Noémi megerősítette, nem hiszi, hogy az ilyen nagyságrendű kieső összeget pótolni tudnák az alapítványi egyetemek vagy a kormány. Ha volna is erre szándék, akkor ezek az összegek máshonnan hiányoznának. 

 

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a szegedi egyetem esetében sem végösszegként kezelendő a jelzett közel 9 millió euró (3,5 milliárd forint), mert az egyetem által összeállított lista csupán a 2021-ben és 2022-ben elnyert pályázatokat és az azokra megítélt összegeket tartalmazza, miközben a Horizon 2020 pályázati keretideje 2021-től egészen 2027-ig tart.

 

Fennáll az a veszély, hogy mások mellett a szegedi egyetemen dolgozó oktatók és kutatók hosszú évekre kívül rekednek a Horizon 2020-pályázatain? – tettük fel a kérdést Halász Noéminek.

 

Teljes mértékben, mert a mostani döntés nem kizárólag a pénzről szól, hanem az Európában zajló kutatások vérkeringéséből is kieshetnek a hazai alapítványi egyetemeken kutatók, ami egyéni tudományos karriereket vethetnek vissza – fogalmazott a Momentum helyi politikusa. 

 

Ezt erősítették meg nevük elhallgatását kérő szegedi egyetemi kutatók is, akik kertelés nélkül tragikusnak nevezték a mára kialakuló helyzetet. Hírportálunknak úgy fogalmaztak, hogy a jelen tudományos kutatása gyakori esetben nemzetközi együttműködés keretében zajlik. Vagyis a magyar egyetemek és kutatóintézetek külföldi egyetemekkel és kutatóintézettekkel dolgoznak együtt sok esetben.

 

Erre a jövőben az alapítványi egyetemeken dolgozó magyar kutatóknak nem lesz lehetősége, ami nehezen kifejezhető versenyhátrányt fog okozni, ha a dolgok úgy maradnak, ahogyan azokat ma ismerjük. 

 

Egyik informátorunk úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi tudományos életben gyorsan szétfut az olyan hír, amilyen a Horinzon Europe kapcsán Magyarországgal kapcsolatban született. Ennek nagyon könnyen lehet az a következménye, hogy senki nem veszi be a magyar kutatókat a nemzetközi pályázatokban, mert „velük és belőlük csak probléma lehet, és bukhatják a pályázatukat” – hallhattuk  a vészjósló véleményt. 

 

Egyik informátorunk szemléletes példával élt. Ha ma szeretne a szegedi egyetem matematikusa, Röst Gergely pályázni a Horizon Europe-ra, akkor ezt nem tehetné meg. Noha számára és kutatócsapata számára a nemzetközi tudományos hírnevet szerző járványmodellezéshez éppen ebből a pályázati alapból jutott kutatási forráshoz.