A századelő művészetének jelentős szegedi nőalakjait mutatja be a Reök-palota legújabb kiállítása

Három évtized, öt nő, öt sors – összeköti őket Szeged, mert mindnyájan innen indultak, ide kötötte őket szellemi gyökerük, akár Párizsba, akár Bécsbe folytatódott az útjuk. A századelő Szegedjét meghatározó nőalakokról – Bäck Manciról, Kárász Juditról, Kukovetz Nanáról, Vass Veráról és Fischhof Ágotáról – szóló kiállítás nyílt szombaton délután a Reök-palotában.
Rafai Gábor

2022. május 07. 16:23

A századelő művészetének jelentős szegedi nőalakjait mutatja be a Reök-palota legújabb
kiállítása

Várostörténeti jelentőségű kiállításnak ad otthont június 12-ig a Reök-palota. A Sorsok és utak – „Mint zöldellő fa holt kövek közül” című tárlat a kultúra és a művészet öt olyan képviselőjének állít emléket, akik a 20. század első néhány évtizedében éltek, alkottak városunkban, és bár tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Szeged a ma is ismert kultúrközponttá válhasson, napjaink köztudatában rendszerint nem kapják meg az érdemeiknek kijáró elismerést.

 

A tárlat megnyitóján Barnák László főigazgató köszöntőjében arról is beszélt, az izgalmas tárlat európai uniós társfinanszírozással valósult meg, és ennek keretében új monitorokat és speciális kiállítótermi reflektorokat is beszerezhetett a REÖK.

 

A kiállítóház teljes első emeletét elfoglaló tárlat Bäck Manci és Kárász Judit fotográfusok, Kukovetz Nana, Vass Vera festőművészek és Fischhof Ágota, az első képesített magyar könyvtáros, „Szeged múzsája” életébe, művészetébe enged bepillantást. Ők azok, akik személyiségükkel, ragyogó tehetségükkel egytől egyig hozzátettek a századelő Szegedjének szellemi felvirágzásához. 

 

Barnák László főigazgató

 

– Három évtized, öt hölgy, öt sors. Egyszerre sok a közös vonás bennük és ugyanakkor nagyon is különböző az életútjuk. Ami összeköti őket, hogy szellemi gyökereikkel ezer szállal kötődtek Szegedhez, és azonosak abban is, hogy bár ragyogó tehetségek voltak, de egyikük életútja sem tudott beteljesedni, talán éppen női mivoltukból is fakadóan – mondta a tárlatot megnyitó Nátyi Róbert művészettörténész, a kiállítóház vezetőkurátora.

 

A Regionális Összművészeti Központ legújabb tárlata egy izgalmas kisfilmmel is felidézi művészetüket, életüket, személyiségüket. Az első emeleti kiállítótérben berendezett tárlaton emellett megjelennek a megidézett művészek saját alkotásai és több neves kortársuk róluk, vagy éppen nekik készült művei egyaránt. A kiállítás egyik különleges darabja az a portré, amelyet Moholy-Nagy László 1919-ben festett Fischhof Ágotáról. A Tahiti madonna című alkotás eddig még soha nem volt látható Szegeden.

 

A kiállítás arra keresi a választ, milyen szerepet játszottak ezek a nőalakok koruk – az 1910-es, ’20-as, illetve ’30-as évek –Szegedjének kulturális pezsgésében, egyúttal megkísérli átfogó bemutatásukkal visszaemelni életművüket napjaink köztudatába.

 

 

 

Az összművészeti igénnyel megrendezett tárlatot június 12-éig tekinthetik meg mindazok, akik érdeklődnek a művészetek, a nevezetes női sorsok, vagy éppen a szegedi történelem egy-egy izgalmas epizódja iránt.