A szakma támogatja, hogy mielőbb kivezesse a kormány az árstopokat

A kata kinyírását követően okkal feltételezhetjük, hogy ha Parragh László megszólal, akkor annak következményei lesznek. Márpedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tegnap arról beszélt, hogy itt az ideje megtervezni az árstopok kivezetését.
Parragh kijelentései kapcsán a Pénzcentrum makrogazdasági elemzőket kérdezett az árstopok jövőjéről. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint nemcsak fenntarthatatlan, de súlyosan káros is az árstop, ezért mihamarabb véget kell vetni az intézkedésnek.
„Minél hamarabb ki kell vezetni az árstopokat, mert durván piactorzító hatásuk van. Egyrészt valóban adott némi segítséget a családoknak, csakhogy gyorsan hiány is lépett fel több árstopos termékből, másrészről pedig gyorsan kiderült az is, hogy a kereskedők más termékekben igyekeztek realizálni azt a kieső profitot, ami az árstoppal kiesett. Több termék esetében tavaly február óta beszélhetünk árstopról, ami nagy károkat is okozott”.
Azt ugyan Virovácz is elismeri, hogy az árstopok kivezetése meglöki majd a vágtató inflációt, de ennek hatása is elenyésző ahhoz képest, ha folytatódik a jelenlegi helyzet.

„Való igaz, hogy ha az árstopok majd eltűnnek, akkor a termékek visszadrágulása kicsit erősíti az inflációt. Most azonban tisztázni kell, hogy ez a körülbelül 0,2-0,3 százalékos emelkedés nem ellensúlyozza azt, amit jelenleg más termékek szándékos drágításával el kell szenvednünk – hiszen mint már említettem, az árstopos termékekről leeső profitot más termékekbe vezették át a kereskedők”.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint most reális esély is van megszabadulni az árstoptól, egyszerűen azért, mert a kereskedelem nem tarthatja fenn a jelenlegi állapotot, és csak további hiányjelenségekkel kell szembenéznünk, ha nem történik hamarosan változás.
„Piactorzító, és rendkívül káros az árstop intézménye. Egyfelől a hiányjelenség, másfelől a hosszas időhúzás, ami még nehezebbé teszi mindezt, így biztos vagyok abban, hogy hamarosan ki fogják vezetni. Ami árstop maradt az élelmiszereken, nem érte el azt a célját, hogy csökkenjenek az élelmiszer-kiadások: minden nem árstopos termék ára emelkedett. Reális esély van arra, hogy az eredetileg meghirdetett áprilisi időpontban most már valóban elköszönhetünk az árstopoktól”.
Arról, hogy az árstopok nemhogy megfékezték volna, hanem épp ellenkezőleg, csak tovább emelték az inflációt már az MNB elemzője is írt. Balatoni András arra emlékeztetett, hasonló kísérlet már történt Amerikában a '70-es években, de az is kudarccal végződött. Ennek oka, amit most mi is megtapasztalhatunk: az ársapkás termékek miatti veszteségeiket úgy próbálják kompenzálni a kereskedők, hogy brutálisan megemelik a nem hatósági áras, helyettesítő termékek árait. Ezek jellemzően azok a dolgok, amikhez akkor nyúlunk, ha az ársapkás termék elfogyott. Ennek köszönhetően a magyar élelmiszer-infláció majdnem minden alcsoportban Európa legmagasabbja, több esetben jelentősen is (például tejtermékek, kenyér és tészták) meghaladva a V3-ak (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) értékeit.