A statuálás a lényeg – Lakner Zoltán jegyzete

„A nemzetközi helyzet egyre fokozódik”, amire a kormány reakciója az, hogy újabb tanárokat rúgnak ki azonnali hatállyal a munkahelyükről. Ettől ugyan nem jön meg az EU-s pénz, akkor már inkább éppen ellenkezőleg, de a bekeményítés felveri a tiltakozás személyes költségét.
Lakner Zoltán

2022. december 01. 08:32

A statuálás a lényeg – Lakner Zoltán jegyzete

„A statuálás a lényeg”, hogy most már maradjunk A tanúnál, mert a polgári engedetlenség miatt kirúgott összesen tizenhárom tanár a közoktatás egészéhez képest csepp csupán a tengerben. A nekik átadott felmondólevelek üzenete azonban mindenkinek szól, így járhatnak azok, akik átlépnek egy határt, amely határt természetesen a rezsim vezetői rajzolják az oktatási rendszer haló porába.  

 

Lehet, persze, és reméljük is, hogy így van, hogy a konkrét esetekben érintett tanároknak nem okoz majd gondot az elhelyezkedés – nyilván a közoktatáson kívül –, azonban nyilvánvalóan nem mindenki tudna rugalmasan mozogni a munkaerőpiacon. Vagy éppen az ország olyan szegletében dolgozik, ahol nem is nagyon lehet piacnak nevezni a munkalehetőségek kínálatát. Nem mindenkinek van vagy lenne tehát hova mennie, valamire váltania, ha a tiltakozásban való részvétele miatt elvesztené a tanári állását. A Belügyminisztérium által elrendelt, a tankerületek mint munkáltatók és az igazgatók, mint közvetlen elöljárók által kivitelezett kirúgások nem egyebek, mint fenyegetések. A felmondások álságos módon a diákok érdekeire hivatkoznak, hogy, úgymond, őket fosztja meg tanóráktól, ha a tanáraik törvénytelenül – hiszen a fennálló törvények keretei között nem tudnak – tiltakoznak. A függelemsértés megtorlásának eredményeként viszont nem csupán néhány óra marad el – egy olyan tiltakozás érdekében, amelynek az a célja, hogy jobb minőségű legyen az oktatás –, hanem az, hogy ezek a tanárok most már egyáltalán nem taníthatnak. A szaktanárhiány súlyosbítása, érettségiző osztályok cserbenhagyása nem nagy ár a kormánynak arra, hogy fenntartsa a megfélemlítés légkörét. 

 

Történik mindez azon a napon, amikor az Európai Bizottság hivatalosan is megtette pénzmegvonási javaslatát Magyarországgal kapcsolatban. A tanárok sorsa nincs ezzel közvetlen összefüggésben, valójában azon a módon se, ahogy a kormány állítja, vagyis nem az uniós pénzek befagyása miatt nincs béremelés. Az, persze, igaz, hogy az EU-s eurók elmaradása jelentősen szűkíti a mozgásteret, minek következtében végül Orbánnak is feltűnt, hogy „a falnál vagyunk már, nincs hova hátrálni”. Így többek között járulékcsökkentés sem lesz, hogy abból kerekedjen ki nettó minimálbéremelés, de egyebek mellett az áfa sem csökken, meg a minimálnyugdíj sem növekszik. 

 

Habár a kormányzati játszmákban mindig más a hibás, ez a kormány csakis a világraszóló sikerekért felelős, valójában az uniós pénzek meg nem érkezése kizárólag a kormány a hibája. Legfeljebb azt lehet még felvetni, hogy az Európai Bizottságnak mi tartott tizenkét évig azon, hogy észrevegye, mi folyik itt. Amit az EU előír Magyarország számára, az a tényleges magyar érdek, jelesül, hogy álljon helyre az igazságszolgáltatás függetlensége, a nyomozó hatóságok végezzék el a munkájukat a korrupciós ügyekben, legyen legalább minél nehezebb kicsatornázni az uniós pénzeket a klientúrához, és hogy ha a pénzek végül megérkeznek, akkor stadion és térkő helyett az energiaválság leküzdését segítő épületszigetelésre és például az oktatási rendszer modernizálására költhessük. 

 

A kormány a tizenkét éve ellenzékben lévő ellenzékre mutogat, de igazából neki kellene megmagyaráznia azt, hogy mi rossz van abban, amit az uniós intézmények – végre – elvárnak tőle. E magyarázat helyett van „a Duma bojkottja”, azazhogy „mindenki fogja be a pofáját”.

 

Csak éppen a statuálás ideje alatt a közoktatási rendszer működőképessége szünetel, és az országot körülvevő európai légkör válik még hidegebbé, ami önmagában is oka a pénzek elmaradásának. 

Címlapon

mutasd mind