A Somogyi-könyvtár új kiállítása régi könyvek segítségével mutatja be a művészeti anatómia történetét
2022. október 27. 21:18
A művészeti anatómia az emberi test csont- és izomrendszerét, valamint a bőrtakarót ábrázoló anatómia, amely – az orvosi értelemben vett jelentésével ellentétben – nem foglalkozik a belső szervekkel, a zsigerekkel, ezzel szemben érdekli a különböző szemszögekből való eltérő láttatás.
Az európai képzőművészetben, a reneszánsz idején tudatosodott a művészekben az az igény, hogy a képzőművészet lehetőleg hűen ábrázolja a valóságot. Az emberábrázolásban ez anatómiai kutatásokat igényelt. Leonardo da Vinci ilyen irányú tevékenysége a legismertebb e téren: tanulmányrajzok sorában örökítette meg boncolásai eredményeit. Ez a korszak a művészeti anatómia születésének ideje.
A Művészeti anatómiák hatása – történelmi korokon át című kiállításon az orvosi könyvekből szerzett ismeretekből választ kaphatnak a résztvevők olyan kérdéseikre, mint hogy mely népek alkalmazták elsőként a boncolást, ki volt az első modern anatómiai értekezés szerzője, vagy éppen melyik egyetemen indult el először az anatómia rendszeres oktatása.
- Mi volt a funkciója az anatómiai színházaknak?
- Milyen indíttatásból kezdtek el boncolással foglalkozni a reneszánsz művészek?
- Mikor kezdtek el méhviaszból anatómiai demonstrációs tárgyakat gyártani?
- Milyen magyar vonatkozásokkal találkozhatunk a témában?
Mindezekre választ kaphat az, aki elmerül a kiállítás anyagában.
A tárlat olyan orvosok, filozófusok életművével foglalkozik, mint a pergamoni Galénoszként emlegetett Aelius Galenus, aki tanulmányozta többek között a személyes higiénia, a jó erőnlét, megfelelő étkezés, s egyáltalán a megelőzés témaköreit, vagy éppen Antonio Mussa Brassavola, aki legelőször alkalmazott sikeresen gégemetszést, s ezt 1546-ban publikálta is.
A Somogyi-könyvtár tulajdonában lévő Vesalius: De humani corporis fabrica… című, az emberi test felépítéséről szóló kötet is megtekinthető lesz, amely Jan Calcar részletes és művészi színvonalú fametszetű illusztrációiról vált ismertté.
Megtudhatnak részleteket Gabriel Falloppius kutatásairól, akinek a nevéhez fűződik a fül és a reproduktív szervek leírása; magyar területről pedig Lenhossék Mihály munkásságáról, aki az I. Számú Anatómiai Intézet vezetője volt és több új elnevezést vezetett be a szövettani szaknyelvbe.
A tárlatot október 28-án, pénteken délután 5 órakor Molnár Erika egyetemi docens nyitja meg a Somogyi-könyvtár Dóm téri épületének aulájában.
