A darabnak már a megszületése sem volt mindennapi. 

Egy bizonyos Eisemann Mihály nevű bárzongorista dalai keltek életre először, majd ezekhez kerekített történetet a kor két neves kabarészerzője, Halász Imre és Békeffi István. Így nem is csoda, ha az egész kabaréjelenetekből áll, vagy inkább az egész egy nagy kabaré, amin olykor könnyesre lehet nevetni magunkat.

Juronics Tamás nem először rendezi Eisemann művét. 2019-ben a Thália Színházban többek között Molnár Piroskával, Gubás Gabival, Hunyadkürti Istvánnal és Mentes Júlia Virginiával már színpadra állította, az előadást idén januárig nagy sikkel játszotta is a Nagymező utcai teátrum.

Eisemann darabjának motorja doktor Sáfrány, a sztárügyvéd mindenhez ért, amiben szerelem van, de ahhoz még inkább, amiben pénzt szimatol. A szerelmesek pedig nemigen értenek egyikhez sem. Például ahhoz sem, meddig érdemes várni egy házasságban a nászéjszakára? Hányszor találkozzunk véletlenül, hogy biztos legyen: ez a végzet?

A darab története szerint fiatal és gyönyörű Annie válni készül, mert ártatlanságát több évi házasság után sem vesztette el hetvennégy éves férje mellett, ezért felkeresi közeli ismerősét, a hölgyek körében népszerű válóperes ügyvédet, doktor Sáfrányt. 

Annie, ügyvédje tanácsára a tárgyalásig egy szállodába költözik, hogy ne érintkezzék férjével, ahol végül mégis utoléri a végzete. Eközben a történet másik szerelmespárja, Sáfrány félszeg fia, Péter és a leányanya cselédlány, Teca egy titok szeretne felfedni az ügyvéd előtt, csak még azt nem tudják, hogy és mikor… De hogy mi lesz az árvalány Teca és gyermeke sorsa, az szintén a bíróságon derül ki, ahol még egy pótnagymama is akad végül.

A Kossuth-díjas rendező szerint a darab hűen tükrözi az emancipáció akkori állapotát, a nők társadalmi helyzetének változását, ezért izgalmas korrajz, a korabeli állapotokat, történéseket pedig a humor szemüvegén keresztül dolgozza fel. 

– Maga darab a válásról szól, ami úgy tűnik, nem sokat változott a harmincas évek óta, ma is ugyanolyan problematikus, mint kilencven évvel ezelőtt. A történet egyik oldalról egészen izgalmas, hiszen több titkot is rejt, ugyanakkor nagyon szórakoztató is, jó karakterek vannak benne – mondta Juronics Tamás, akinek van mire alapozni a garantált sikert, a humor mellett legfőképpen az Eisemann-dalokra. 

A címadó slágeren túl sok egyéb mellett felhangzik még a Hallod-e Rozika, te kezdetű ismert sláger, vagy a holdvilágos éjszakán fehér paripán érkező királyfiról szóló dal és még az is kiderül, hogy szerelemhez nem kell szépség… sok ismert sláger, amelyeket harminc-negyven fölött szinte mindenki kívülről fúj.

Prózai színészek élőben éneklik végig a több mint kétszer egy órás előadást egy tizenkét tagú zenekar kísérete mellett. Az élő zene pedig mindig különleges élmény, különösen akkor, ha tánc is társul hozzá, márpedig Juronics Tamásnál korábbi pályafutása miatt ez szinte kötelező.

Akár a darab, a díszlet is teljesen hagyományos, korhű, de kellemes illúziót keltő. A szegedi tervező Tóth Kázmér a forgó színpad lehetőségeit igyekezett maximálisan kihasználni, hogy a négy helyszín között a váltásokat valóban gyorsan le lehessen bonyolítani. Bianca Imelda Jeremias korhű jelmezei pedig remekül kiegészítik a díszlet kínálta látványt, miközben tükrözik is a szereplők helyzetét, azt, hogy milyen helyet foglalnak el a kor társadalmi hierarchiájában. 

A sokszor kacagtató játék mögött sok helyütt mégis felsejlik a kor lenyomata is, hogy nemcsak egy szórakoztató játékot lássuk benne, és attól, hogy nincs aktualizálva, egyes mozzanatai korunkra még ugyanúgy érvényesek.

Hogyan is lehetne másképp, hiszen a szerelem, a hűtlenség, a pénz utáni sóvárgás manapság éppen olyan aktuális, mint száz évvel ezelőtt.

Az előadást ma, péntekes este 7 órakor mutatják be a Kisszínházban. Az év végéig még hét alkalommal – közte két szilveszteri előadással – láthatják majd a nézők.

Szereplők 

Annie: Sziládi Hajna

Sándor: Rédei Roland

Dr. Sáfrány: Gömöri Krisztián

Dühös nő: Szilágyi Annamária

Péter: Nemes Tibor / Szaszák Zsolt

Teca: Ács Petra

Kulhanek: Somló Gábor

Robicsek: Bánvölgyi Tamás

Robicsekné: Csorba Kata

Bartáné: Vajda Júlia

Zöldhelyiné: Somogyvári Tímea Zita

Vrabec: Zombori Béla

Manci: Szabados Tímea

Krecsák: Nemes Roland

Bíró I.: Tóth Ádám

Pincér / Krecsák: Nemes Roland

Bíró I.: Tóth Ádám

Bíró II.: Kertész Zsolt

Alkotók

Díszlettervező: Tóth Kázmér

Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias

Zenei vezető: Koczka Ferenc

Zenei asszisztens: Kardos Gábor

Énekmester: Vajda Júlia

Koreográfus asszisztens: Nemes Roland

Súgó: Almási Gyöngyi

Ügyelő: Jánoska Zsuzsa

Rendezőasszisztens: Czene Zoltán

Vezényel: Koczka Ferenc / Kardos Gábor

Rendező-koreográfus: Juronics Tamás

Közreműködők 

Zenekar: Benkő Katalin, Brezovszki Gergő, Csikós Árpád, Csizmadia László, Horváth Gyula, Kerényi Mariann, László Árpád, Dr. Molnár Gyula, Porzsolt Antal, Sipos Márk, Tóth-Bagi Csaba, Varga Kornél