A Piros lett a paradicsomot játszó Szakcsi Lakatos Bélával, fontos fideszesek felvonulásával és Orbán kendőzetlen szembedicsérésével nyílt meg az egyébként remek ötleten alapuló, hiánypótló és tök jól kinéző Magyar Zene Háza

Batta András ügyvezető igazgató és Baán László miniszteri biztos hangos politikai nyelvcsapások közepette beszélt arról, hogy miért jó és kinek köszönhető az új intézmény.
Kovács M. Norbert

2022. január 22. 13:55

A Piros lett a paradicsomot játszó Szakcsi Lakatos Bélával, fontos fideszesek felvonulásával és Orbán kendőzetlen szembedicsérésével nyílt meg az egyébként remek ötleten alapuló, hiánypótló és tök jól kinéző Magyar Zene Háza

Tíz éves tartalmi, műszaki tervezés, majd azt ezt követő építkezés után nyitották meg szombaton az utóbbi években sokat kritizált és nagy politikai visszhangot kiváltó Liget Budapest projekt részeként felépült Magyar Zene Házát. 

 

Az eredetileg 17 milliárd forintosra tervezett, végül majdnem 24 milliárdba kerülő, kétség kívül impozáns épületben helyet kapó intézmény vasárnaptól már az úgynevezett nagyközönséget is várja koncertekkel, interaktív állandó kiállítással, zenepedagógiai foglalkozásokkal és egyéb programokkal, előtte azonban megtartották az ünnepélyes állami megnyitó ünnepséget, ahol felvonult a NER szinte komplett legfelső elitje, fellépett Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, és a Kossuth-díjas, kiváló jazz-zongorista, Szakcsi Lakatos Béla is.  

 

Az ünnepségen Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Fudzsimoto Szú japán tervező épületremeke a természeti mellett zenei ihletettségű, ami a ház formavilágában is megmutatkozik. Szerinte a Magyar Zene Házába érkező gyerekek biztosan kipróbálják majd a ház mellett felépült zenei játszóteret, de jó időben a szabadtéri színpad is várja majd a közönséget. Az épületen kívülről, a üveghomlokzaton benézve látni, az épületbe belépve pedig hallani is lehet majd a benti koncerteket, az üvegteremnek pedig az igazgató szerint olyan meglepően jó akusztikájára, hogy arra sokan fognak rácsodálkozni.

Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezetője
(fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A térszint alatti Varázstérben együtt dobolhatnak a látogatók, a hangdómban drámai szerepet kapnak a hangok és zörejek, az interaktív állandó kiállításban pedig éppúgy lehet találkozni a régi magyar falvak népének zenéjével, mint a Notre Dame szerzeteseivel, a Styx folyónál könnyező Orfeusszal, a zongorázó Liszt Ferenccel, Bartók Kékszakállú hercegével és a popzene 20. századi sztárjaival is – ismertette az intézmény sokszínűségét Batta András, aki a koncertprogramról elmondta, hogy 

 

a legkülönfélébb műfajok képviselői egyaránt meghívást kapnak majd, így a Magyar Zene Háza nem egyszerűen egy zenei intézmény, hanem a Városliget egykori hangulatának örököse, valódi zenepavilon lesz a park közepén.

 

Batta András arról is beszélt, hogy tíz éve kezdődött a Magyar Zene Háza projekt előkészítése, és sok száz ember több százezer munkaóráját felemésztő tervezés után következett „a mintaszerű kivitelezés”, amely Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatójának „vezényletével” jutott el a befejezésig.

 

Az igazgató által említett Baán László miniszteri biztos beszédében kiemelte, hogy a Magyar Zene Háza átadása a Liget Budapest projekt első nagy „csúcsra érése”, majd köszönetet mondott annak a sok száz szakembernek, akik ennek a „nemcsak Magyarországon, de az egész világon példa nélkül álló” intézménynek a megtervezésében és létrehozásában részt vettek.

 

Kiemelte Fudzsimoto Szú építészt, aki 

 

„egy minden ízében végiggondolt, természettel egybeolvadó, elbűvölően egyedi, extravagáns, ám mégis harmonikus és otthonos épületet álmodott meg”, 

 

a japán építész magyar tervezői partnerét, a Teampannon Kft-t, a beruházó Városliget Zrt. és a kivitelező Magyar Építő Zrt. csapatát, továbbá Batta András ügyvezető, Horn Márton operatív igazgató, valamint Marta Thorn, a nemzetközi tervpályázat zsűrielnökének munkáját.

 

Baán László ezt követően köszönetet mondott az eseményen jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnöknek is, aki szerinte 

 

a kezdetektől határozottan támogatja a Liget Budapest projektet, „mindig tudva, hogy ami itt létrejön, az kívül-belül egyszerre lesz varázslatosan egyedi, mégis szerethetően otthonos”.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa
(fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A miniszteri biztos szerint a most megnyílt Magyar Zene Háza „a zene intézményként és épületként megvalósult metaforája”, ami olyan komplex módon erősíti a zene küldetését, mint szerinte egyetlen más intézmény sem a világon. Ezt követően a helyszínen jelenlévők nyilvánvaló nagy megelégedésére hozzátette, hogy 

 

vasárnaptól mindenki saját maga megtapasztalhatja, hogy mi veszett volna el, ha „a megvalósítás ellen törő, hazugságokra épített düh és gyűlölet győzött volna”. 

 

Itt egyértelműen a Liget Budapest projekt ellenzőire, a Karácsony Gergely által vezetett budapesti önkormányzatra, és az ellenzékre célzott.  

 

Baán László pedig, hogy minden igényt kielégítően elvégezze feladatát, végül Orbán Viktorhoz fordulva arra kérte a miniszterelnököt, hogy „ahogy nem hagyta a Magyar Zene Háza álmának elpusztítását, támogassa az Új Nemzeti Galéria megvalósulását is.”

Orbán Viktor így érkezett a Magyar Zene Háza megnyitójára
(fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A megnyitóval kapcsolatosan egyébként a 444 arról írt, hogy bár a Kossuth-díjas zenész, 

 

Szakcsi Lakatos Béla ősszel még visszautasította a budapesti Józsefváros díszpolgári címét, arra hivatkozva, hogy a választások közeledtével sem a kormány, sem az ellenzék oldalán nem akar „semmibe se belekeveredni”, most a megnyitón fellépve egy 600 millió forintos Bogányi-zongorán előadott produkcióját a jelen pillanatban létező legfideszesebb nóta, a Piros lett a paradicsom, nem sárga rövid részletének eljátszásával zárta. 

 

Erről pedig egy rövid videó természetesen szinte azonnal fel is került Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalára: